2011. március 14., hétfő
2011. március 8., kedd
Usztics Mátyást a Nemzeti élére!
Értem én, hogy a Jobbiknak nem szimpatikus az, amit Alföldi Róbert csinál a Nemzeti Színház élén. Értem, mert véleményem szerint minden normális értékrenddel bíró embernek a gyomra kifordulna attól a szellemi és erkölcsi fertőtől, ami ott színjátszás címén megy. Amit a magát színigazgatónak képzelő Alföldi tesz az ország első számú színházával az kritikán aluli, hiszen már az intézmény nevében is benne van, hogy "nemzeti" azaz egy egész országot, egy nemzetet hivatott képviselni. Egy egész országot kellene szórakoztatnia ahelyett, hogy egy beteg ember aberrált ösztöneit elégítse ki. Teljesen nyilvánvaló, hogy Alföldi Róbert nem való az ország első számú színházának a élére. Ebben a kérdésben vitának nincs helye. Abban azonban már erősen vitatkoznék Novák Előddel, a Jobbik képviselőjével, hogy Alföldi Róbert helyére Usztics Mátyás színész, a Nemzeti Kamara Színház (hallott erről a színházól valaki?) direktora lenne a legalkalmasabb. Mindezt természetesen nem azért gondolom, mert bármi bajom lenne Usztics Mátyással. Sőt, kifejezetten szerettem annak idején Karádi őrmesterként az Angyalbőrben vagy Hunyadi János főtörzsőrmesterként a Kisváros című sorozatban. Rendszeres nézője voltam az említett sorozatoknak és a mai napig szívesen megnézem, ha műsorára tűzi valamelyik televíziós csatorna. Nem mondanám, hogy kiemelkedő tudású színész, de bőven akad nála rosszabb a kollégái közt. Ennyit Karádi őrmester méltatásáról, mert ennek ellenére azt az ötletet, hogy ő legyen a Nemzeti Színház igazgatója egy óriási nagy marhaságnak tartom. Pusztán azért mert Usztics úrnak van egy pinceszínháza valahol, és mert ragyogóan tudta artikulátlan hangon üvölteni, hogy "Olajbogyó!" vagy, hogy "Sorakozó!" már mindjárt az ország legjelentősebb színházának az élre kell jelölni? Tisztelt Novák Előd! Ilyen ostobaságot még viccből se kéne mondani, mert még véletlenül valaki komolyan veszi. Az is igaz, nagy tudású Novák úr, hogy szegény ember vízzel főz. Nem maga tehet arról, hogy a pártja szürkeállomány terén nem áll valami fényesen, és abból kell válogatni, ami megadatott. Nem ön tehet róla, hogy Usztics Mátyáson kívül nem tudott egy épkézláb embert megnevezni a Nemzeti élére. Ön csak azok közül tud választani, akik közül lehetősége van. Azt hiszem ez is fényesen bizonyítja kikből áll a pártja. Értelmiségiekből a legkevésbé.
2011. március 7., hétfő
Heller Ágnes 2006 őszéről
Heller Ágnesnél már másodjára gurult el a gyógyszer rövid időn belül. Ezúttal az Európai Parlament vitanapján kelt ki magából a pályázati pénzek zsebrevágásával meggyanúsított filozófusnő, és ordibált magából kivetkőzve olyan emeletes ostobaságokat, hogy 2006 őszén a Gyurcsány-kormány ellen tüntetőket senki sem bántotta, egy ujjal sem értek hozzájuk, a rendőrök nem lőttek rá senkire, nem búboltak meg senkit, nem éltek vissza a hatalmukkal sőt még egy barackot sem nyomtak senkinek a fejére. Érdekes állítások ezek a nagy tudású asszonytól, mert az összes hazai médiumtól kezdve a jelentősebb külföldi újságokig mindenki beszámolt a történtekről, és - milyen érdekes - mindegyik éppen az ellenkezőjét állítja, mint a főállású gondolkodó és hivatásos rettegő. Érdekes, hogy mindenki a hatalmukkal visszaélő rendőrökről, terroról, szemkilövésekről, félholtra verésekről, hatalmi visszaélésekről, jogtalan letartóztatásokról beszél. Ez a "mindenki hülye csak én vagyok helikopter" tipikus esete, kedves filozófusnő. Nem furcsa, hogy önt leszámítva az egész világ másképpen látta a történteket? Nem furcsa, hogy több száz fénykép és több tucat videófelvétel támasztja alá, hogy hülyeségeket tetszik beszélni? Értem én, hogy most sértődöttnek tetszik lenni amiért meg lett gyanúsítva, hogy a néhány oldalas tanulmányáért jogtalanul vette fel a közel 54 millió forintot, hiszen az ön által írt Heidegger életrajz köszönőviszonyban sem volt a kiírt pályázat témájával. Most persze vádaskodik és antiszemitizmust kiállt és személyesen Orbánt hibáztatja amiért kiborították a bilit és kiteregették a szennyesét. Értem én, hogy egy picit be tetszett pöccenni, amiért nyilvánosságra került, mennyi pénzt osztottak szét egymás között a filozófusok a Gyurcsány-kormány alatt és amiért most nyomozás folyik önök ellen a pályázati pénzek zsebre vágása miatt. Kellemetlen dolog, de erre előbb kellett volna gondolni. Értem én, hogyne érteném, de ez nem jogosítja fel, hogy valaki hülyeségeket beszéljen. Saját magát járatja le és teszi még hiteltelenebbé.
Tudjuk be a demenciának.
Tudjuk be a demenciának.
Címkék:
2006 ősze,
Heller Ágnes,
Videó
2011. február 28., hétfő
"Nagy "emberek mondták XIII.
"...az MSZP igenis becsületes, a közjóért tenni akaró emberek gyülekezete! Számtalan taggyűlésen, pártrendezvényen, kisebb-nagyobb értekezleten vettem már részt, de egyetlen egy alkalommal sem tapasztaltam, hogy bárki is bármilyen disznóságra akart volna bárkit is biztatni. Jóindulatot, tenni akarást annál inkább! Ezért hajtsuk le a fejünket? Soha!"
(Szanyi Tibor: Népszava blog)
Címkék:
nagy emberek mondták,
Szanyi Tibor
2011. február 23., szerda
Kommentár
Nemrég az alábbi közlemény jelent meg a MAZSIHISZ (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) honlapján.
Súlyos Házszabálysértés
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MaZsiHisz) vezetői a Magyar Zsidó Kongresszus nevében levéllel fordultak Kövér Lászlóhoz, a Magyar Országgyűlés elnökéhez. Ebben megállapítják, hogy a Parlament február 14-i ülésén történtek súlyosan sértették az Országgyűlés tekintélyét.
Javasolják, hogy módosítsák a Házszabályt úgy, hogy a jövőben a Parlament vezetése meg tudja akadályozni azokat a magatartásokat, amelyek tételesen megsértik a jogszabályokat, illetve fel tudjon lépni azokkal szemben, akik más személyek-, vagy csoportok ellen faji, vallási hovatartozásuk miatt gyűlöletet szítanak.
Emlékezetes, hogy ezen az ülésnapon a Jobbik képviselője egy betiltott szervezet uniformisában jelent meg, majd az egyik kisebbség „elképesztő és indokolatlan népszaporulatáról” értekezett, a párt egy másik képviselője pedig azt kiabálta a külügyminisztériumi államtitkárnak, hogy „nem találja a kipáját”. Az államtitkár ezzel kapcsolatban megjegyezte „ez a zsidózás kategóriáját meríti ki”.
A magyarországi zsidóság gyors és hatékony lépések megtételét kéri, hogy a parlamenti képviselők se szíthassák büntetlenül a faji, vallási alapú gyűlöletet.
www.mazsihisz.hu
[2011. február 21.]
Érdekes közlemény az biztos. Sok kérdést felvet, többek között azt, hogy mi jogon utasítja rendre egy szervezet a magyar országgyűlést? Mi jogon utasítja a magyar parlamentet "gyors és hatékony lépések megtételére" pusztán azért, mert nem tetszik neki valami. Mert úri kedve éppen úgy kívánja, s mert sértve érzi magát. Hát hol élünk? De most nem ezzel szeretnék foglalkozni. Sokkal inkább azzal, hogy most akkor sajtószabadság van Magyarországon vagy sem, a MAZSIHISZ szerint? Érdekes nem is olyan rég még tömegével tüntettek (a szalámitolvaj Bakács Tibor Settenkedővel az élen) mert szerintük a médiatörvény szigorításával itt vége lesz a sajtó és szólásszabadságnak. Üres címoldallal megjelenő napi és hetilapokkal tiltakoztak a cenzúra újbóli bevezetése ellen. Na most akkor hogy is állunk kedves MAZSIHISZ? Van szólásszabadság vagy nincsen? Kelle-e ide szigorítás vagy sem? Visszanyalt a fagyi uraim? Jó lenne már eldönteni miképpen is állunk.
2011. február 21., hétfő
"Nagy" emberek mondták XII.
„Húsz év, azt hittem, elég lesz ahhoz, hogy feladjuk a félelem ösztönös alkalmazkodássá válásának megszokását. Egyesek továbbra is gyakorolták, de nem volt többé általános. Antall Józseftől Bajnai Gordonig megszűnt a politikai hatalom félelmetessé válni. Az emberek nem féltek, így hát nem is alkalmazkodtak, mindenki hitte és mondta a magáét. Kevesebb, mint egy fél év leforgása alatt minden megváltozott. Lehetetlen azt hinnünk, hogy ez mind csak paranoia. Miért nem jellemezte akkor paranoia a rendszerváltás után eltelt húsz esztendőt? A kérdés nem az, hogy jó dolog-e a paranoia, minthogy nem az, mert kínos érzés, s mi több, végső soron alkalmazkodáshoz vezet, hanem inkább az, hogy van-e okunk félni?"
2011. február 18., péntek
Sírás szélén
Morvai Krisztina honlapján (ilyen is van) rövid, de annál szívhez szólóbb üzenetet tett közzé arról, hogy Orbán Viktor, pontosabban szólva "Orbánék", "elárulták a hazát". A mindösszesen öt mondatból álló bejegyzés arról kesereg, hogy mivel "Orbánék" - az Európai Unió kérésére - néhány ponton változtattak a médiatörvényen, súlyos, helyrehozhatatlan hibát követtek el az ország ellen, és ezzel egyenesen a "komcsik ünnepévé" tették a médiatörvény megváltoztatásának napját. S, hogy ez ne legyen elég, Morvai mindezt megtoldja még egy mondattal, miszerint a "sírás szélén" van azóta. Tudja ő mi kell ahhoz, hogy az emberek lelkére hasson. Ha kutya és gyerek nem rángatható bele az írásba, akkor egy síró, a hazájáért aggódó nő is megteszi. Morvai a sírás szélére került a hazája iránti aggodalmában. Szép, pátosszal teli kép, ahogyan a magyarok nagyasszonya az ország romba dőlését látva, a felelősségtől és a tehetetlenségtől érzett fájdalmában sírva fakad. Megható, igazi hollywoodi sztori. Kár, hogy az egésznek olyan mű íze van.
2011. január 18., kedd
Mínuszos hírek
Az előző ciklusban az MSZP frakciójában helyet foglaló Mécs Imre bejelentette, hogy visszalép az SZDSZ-be.
Hova?
Hova?
BOJKOTTFELHÍVÁS A MAGYAR VÁSÁRLÓKHOZ!
Civilek a multinacionális cégek indokolt és igazságos megadóztatásáért
Alulírottak 34-en, mint akik az ország jelenéért és jövőjéért feltétlen felelősséget érzünk, tűrhetetlennek tartjuk, hogy hazánkban emberek százai fagynak meg a fűtetlen lakásokban, hogy gyerekek ezrei nélkülöznek és éheznek, hogy családok százezrei süllyednek nyomorba, és emberek milliói nyögik a növekvő banki adósságokat, miközben a multinacionális cégek egy része mindent megtesz azért, hogy kivonja magát a közteherviselés alól.
Teljes mértékben támogatjuk az Orbán-kormánynak azt a törekvését, hogy az extraprofit haszonra szert tett magyar és külhoni nagyvállalkozások fizessenek „különadót”, és ragaszkodunk a „különadó” maradéktalan behajtásához.
Határozottan elítéljük azt a 13 külföldi - osztrák, német, holland és francia - céget, melyek az Európai Unió brüsszeli központjához fordultak azzal, hogy diszkriminatívnak tartják a „különadó” megfizetését. Ezek a multinacionális energetikai-, szolgáltató- és biztosító cégek éveken keresztül privilegizált helyzetben voltak, és óriási extraprofitot vittek ki hazánkból, amely után nem, vagy csak csökkentett mértékben fizettek adót. Most viszont – a magyar vállalkozásoktól eltérően - nem akarják kivenni a részüket a globális válság elviselhetetlenné nőtt lokális terheiből, a hozzájuk hasonló cégek által okozott válság következményeit teljes mértékben a magyar emberekre akarják hárítani. De ebből elég volt!
Ezúton országos bojkott-felhívással fordulunk a tudatos magyar vásárlókhoz. Kérjük, hogy amennyiben lehetőségük van rá, a magyar érdekekkel ellenkező magatartásuk miatt bojkottálják a 13 multi-céget, de közülük legalább egyet zárjanak ki eddigi üzleti partnereik sorából, vagy csökkentsék a minimálisra a vele való kapcsolatot. Ne vásároljanak tőlük, ne vegyék igénybe szolgáltatásaikat, ne tartsák náluk pénzüket, amíg Brüsszelbe és a nyugati médiához szaladnak saját anyagi érdekeik védelméért.
Íme a 13 cég név szerint:
Szolgáltató szektor: Baumax, Spar, Rewe Csoport, Deutsche Telekom AG;
Bank-szektor: Allianz Csoport, Aegon Group, Axa Biztosító, Ing Bank.Teljes mértékben támogatjuk az Orbán-kormánynak azt a törekvését, hogy az extraprofit haszonra szert tett magyar és külhoni nagyvállalkozások fizessenek „különadót”, és ragaszkodunk a „különadó” maradéktalan behajtásához.
Határozottan elítéljük azt a 13 külföldi - osztrák, német, holland és francia - céget, melyek az Európai Unió brüsszeli központjához fordultak azzal, hogy diszkriminatívnak tartják a „különadó” megfizetését. Ezek a multinacionális energetikai-, szolgáltató- és biztosító cégek éveken keresztül privilegizált helyzetben voltak, és óriási extraprofitot vittek ki hazánkból, amely után nem, vagy csak csökkentett mértékben fizettek adót. Most viszont – a magyar vállalkozásoktól eltérően - nem akarják kivenni a részüket a globális válság elviselhetetlenné nőtt lokális terheiből, a hozzájuk hasonló cégek által okozott válság következményeit teljes mértékben a magyar emberekre akarják hárítani. De ebből elég volt!
Ezúton országos bojkott-felhívással fordulunk a tudatos magyar vásárlókhoz. Kérjük, hogy amennyiben lehetőségük van rá, a magyar érdekekkel ellenkező magatartásuk miatt bojkottálják a 13 multi-céget, de közülük legalább egyet zárjanak ki eddigi üzleti partnereik sorából, vagy csökkentsék a minimálisra a vele való kapcsolatot. Ne vásároljanak tőlük, ne vegyék igénybe szolgáltatásaikat, ne tartsák náluk pénzüket, amíg Brüsszelbe és a nyugati médiához szaladnak saját anyagi érdekeik védelméért.
Íme a 13 cég név szerint:
Szolgáltató szektor: Baumax, Spar, Rewe Csoport, Deutsche Telekom AG;
Energia-szektor: OMV, E-ON AG, RWE AG, EnBW Energie, Cez Csoport.
Kezdeményezésünkhöz várjuk egyének és civil szervezetek csatlakozását:
info@polgarinfo.hu
www.polgarinfo.hu
Budapest, 2011. január 14.
Aláíró kezdeményezők:
1. Báthory János szociológus
2. Bogár László közgazdász
3. Czakó Gábor író, közíró
4. Csath Magdolna közgazdász
5. Csurgai Zita táplálkozási szakértő
6. Dabasi Tamás civil jogvédő
7. Gazsó Ferenc egyetemi tanár
8. Harnócz Sándor dokumentumfilmes
9. Hoffer Barna autószerelő
10. Huszár Szabolcs web-szerkesztő
11. Kondor Katalin újságíró
12. Lóránt Károly közgazdász
13. M. Bíró Liza szerkesztő riporter
14. M. Szabó Imre újságíró
15. Magyar János civil jogvédő
16. Morvay Miklós jogász
17. Náray-Szabó Gábor egyetemi tanár
18. Novák Andrea jogász
19. Országbíró Zoltán vezető jogvédő
20. Pankucsi Márta jogász-szociológus
21. Péterfia Béla író, főszerkesztő
22. Piukovics Gábor vállalkozó
23. Pokol Béla egyetemi tanár
24. Pozsgay Imre egyetemi tanár
25. Puhola Józsefné civil jogvédő
26. Samu Mihály egyetemi tanár
27. Simó Endre újságíró
28. Simon János politológus
29. Sipos József egyetemi docens
30. Szabó Tibor politikai filozófus
31. Szigeti Tóth János szociológus
32. Törőcsik Attila főiskolai tanár
33. Varga László közíró
34. Zétényi Zsolt jogász
2011. január 17., hétfő
Filmajánló
Az ügynökök a paradicsomba mennek
Színes, magyar játékfilm, 91 perc, 2010
rendező: Dézsy Zoltán
forgatókönyvíró: Dézsy Zoltán
operatőr: Mertz Lóránt
szereplő(k):
Karalyos Gábor
Lukács Sándor
Kubik Anna
Vizy Márton
Benkóczy Zoltán
rendező: Dézsy Zoltán
forgatókönyvíró: Dézsy Zoltán
operatőr: Mertz Lóránt
szereplő(k):
Karalyos Gábor
Lukács Sándor
Kubik Anna
Vizy Márton
Benkóczy Zoltán
"Kárász Mátyás jólétben él pártállámi funkcionárius szüleivel a Rózsadombon. Korábban elit egyetemekre járt külföldön, most az ELTE-n tanul. A nyolcvanas évek vége felé az akkor alakuló ellenzékiekhez csatlakozik, a III/III-as Főcsoportfőnökség választás elé állítja: vagy csatlakozik az ügynök-hálózathoz vagy kiutasítják az országból?"
Forrás: http://budapestterminal.hu/film/esemeny/3699-az-ugynokok-a-paradicsomba-mennek
"„Létezett az SZDSZ-ben egy Kakukk fedőnevű politikus, akinek kiléte máig bizonytalan, mindenesetre tudjuk, hogy tevőlegesen részt vett a liberális párt vezetésében. Ez a karakter volt az ötletadó a főszereplő megformálásakor” - fogalmazott lapunknak Dézsy Zoltán, Az ügynökök a Paradicsomba mennek című film rendezője.
A történet lényegében ennek az embernek a metamorfózisát kíséri végig, vagyis hogy egy ellenzéki fiatalember miként kezd együttműködni a pusztuló rendszer egyes elemeivel. „Többtucatnyian voltak a parlamentbe bejutott képviselők közül, akik korábban ügynökként tevékenykedtek. Nem vagyok egyedül azzal a véleménnyel, hogy valójában nem történt meg a rendszerváltás hazánkban, illetve egészen más volt a háttere, mint amit hittünk róla. Erre utal a fim címe is.” - vélekedett Dézsy.
A mozi négy évvel a rendszerváltás előtt kezdődik és 1990. nyár elején, az első szabadon választott parlament eskütételével ér véget. A film nem nélkülözi a dokumentumfilmes elemeket sem, Dézsy a köztelevízió gazdag képtárából merítve ad hiteles képet az említett időszakról. "
A történet lényegében ennek az embernek a metamorfózisát kíséri végig, vagyis hogy egy ellenzéki fiatalember miként kezd együttműködni a pusztuló rendszer egyes elemeivel. „Többtucatnyian voltak a parlamentbe bejutott képviselők közül, akik korábban ügynökként tevékenykedtek. Nem vagyok egyedül azzal a véleménnyel, hogy valójában nem történt meg a rendszerváltás hazánkban, illetve egészen más volt a háttere, mint amit hittünk róla. Erre utal a fim címe is.” - vélekedett Dézsy.
A mozi négy évvel a rendszerváltás előtt kezdődik és 1990. nyár elején, az első szabadon választott parlament eskütételével ér véget. A film nem nélkülözi a dokumentumfilmes elemeket sem, Dézsy a köztelevízió gazdag képtárából merítve ad hiteles képet az említett időszakról. "
2011. január 16., vasárnap
Könyvajánló
"Nagy Magyarország Könyvek harmadik köteteként megjelent Raffay Ernő Szabadkőművesek Trianon előtt című könyve, amely a magyarországi szabadkőművesség történetét ismerteti 1867–1918 között.
Raffay Ernő új könyvében egyedülálló módon, kifejezetten szabadkőműves levéltári források alapján mutatja be a titkos szervezet Trianon előtti működését a történelmi Magyarországon. Részletesen vizsgálja az 1867. évi kiegyezés utáni évek történetét, amikor megalakultak a kétféle rítushoz tartozó szabadkőműves páholyok. Bemutatja a két nagypáholy közötti tárgyalásokat, amelyek végül 1886-ban az egyesüléshez vezettek. A szerző arra is rávilágít, hogy milyen okok miatt és milyen tartalmi elemekkel változik, alakul át a hazai szabadkőművesség. Kiderül, miért fordul radikális irányba a titkos társaság, illetve miért kezdi meg a küzdelmet a magyar államrend ellen. A 256 oldalas könyv fő fejezetei: Álláspontok a szabadkőművességről; A magyarországi szabadkőművesség kezdetei; A forradalomtól a kiegyezésig (1848–1867); Páholyok és nagypáholyok a kiegyezés után (1867–1886); Az egységes szabadkőművesség létrejötte; A “szellemi szolgaság szervezete”; Az országgyűlés 1910–1911. évi vitája a szabadkőművességről.
A könyv szerzője, dr. Raffay Ernő a szegedi József Attila Tudományegyetemen történelem–Kelet-Európa története szakán végzett. 1994-től a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, tudományos rektorhelyettese, a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék tanszékvezetője. Az általa alapított Balkanisztikai Kutatócsoport vezetője. Országgyűlési képviselő (1989–1994), a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára (1990–1993), a Magyar Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának alelnöke (1990), az Erdélyi Szövetség társelnöke (1988–1990), a Trianon Társaság elnöke, majd tiszteletbeli elnöke (1997). 2007-ben egyik alapítója a Trianon Kutatóintézet Közhasznú Alapítványnak és szerkesztője a 2009 januárjában indult Trianoni Szemle című tudományos szakfolyóiratnak. Kutatási területe a 19–20. századi magyar történelem és a balkáni népek története, főként a magyar–román kapcsolatok, Erdély és a trianoni békediktátum története."
2011. január 1., szombat
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)






