Kötelező videó!

Dézsi Zoltán: Pincebörtön

"Nagy "emberek mondták XIII.

"...az MSZP igenis becsületes, a közjóért tenni akaró emberek gyülekezete! Számtalan taggyűlésen, pártrendezvényen, kisebb-nagyobb értekezleten vettem már részt, de egyetlen egy alkalommal sem tapasztaltam, hogy bárki is bármilyen disznóságra akart volna bárkit is biztatni. Jóindulatot, tenni akarást annál inkább! Ezért hajtsuk le a fejünket? Soha!"

(Szanyi Tibor: Népszava blog)

Kommentár

Nemrég az alábbi közlemény jelent meg a MAZSIHISZ (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) honlapján.

Súlyos Házszabálysértés

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MaZsiHisz) vezetői a Magyar Zsidó Kongresszus nevében levéllel fordultak Kövér Lászlóhoz, a Magyar Országgyűlés elnökéhez. Ebben megállapítják, hogy a Parlament február 14-i ülésén történtek súlyosan sértették az Országgyűlés tekintélyét.

Javasolják, hogy módosítsák a Házszabályt úgy, hogy a jövőben a Parlament vezetése meg tudja akadályozni azokat a magatartásokat, amelyek tételesen megsértik a jogszabályokat, illetve fel tudjon lépni azokkal szemben, akik más személyek-, vagy csoportok ellen faji, vallási hovatartozásuk miatt gyűlöletet szítanak.

Emlékezetes, hogy ezen az ülésnapon a Jobbik képviselője egy betiltott szervezet uniformisában jelent meg, majd az egyik kisebbség „elképesztő és indokolatlan népszaporulatáról” értekezett, a párt egy másik képviselője pedig azt kiabálta a külügyminisztériumi államtitkárnak, hogy „nem találja a kipáját”. Az államtitkár ezzel kapcsolatban megjegyezte „ez a zsidózás kategóriáját meríti ki”.

A magyarországi zsidóság gyors és hatékony lépések megtételét kéri, hogy a parlamenti képviselők se szíthassák büntetlenül a faji, vallási alapú gyűlöletet.

www.mazsihisz.hu

[2011. február 21.]

Érdekes közlemény az biztos. Sok kérdést felvet, többek között azt, hogy mi jogon utasítja rendre egy szervezet a magyar  országgyűlést? Mi jogon utasítja a magyar parlamentet "gyors és hatékony lépések megtételére" pusztán azért, mert nem tetszik neki valami. Mert úri kedve éppen úgy kívánja, s mert sértve érzi magát. Hát hol élünk? De most nem ezzel szeretnék foglalkozni. Sokkal inkább azzal, hogy most akkor sajtószabadság van Magyarországon vagy sem, a MAZSIHISZ szerint? Érdekes nem is olyan rég még tömegével tüntettek (a szalámitolvaj Bakács Tibor Settenkedővel az élen) mert szerintük a médiatörvény szigorításával itt vége lesz a sajtó és szólásszabadságnak. Üres címoldallal megjelenő napi és hetilapokkal tiltakoztak a cenzúra újbóli bevezetése ellen. Na most akkor hogy is állunk kedves MAZSIHISZ? Van szólásszabadság vagy nincsen? Kelle-e ide szigorítás vagy sem? Visszanyalt a fagyi uraim? Jó lenne már eldönteni miképpen is állunk.

"Nagy" emberek mondták XII.

„Húsz év, azt hittem, elég lesz ahhoz, hogy feladjuk a félelem ösztönös alkalmazkodássá válásának megszokását. Egyesek továbbra is gyakorolták, de nem volt többé általános. Antall Józseftől Bajnai Gordonig megszűnt a politikai hatalom félelmetessé válni. Az emberek nem féltek, így hát nem is alkalmazkodtak, mindenki hitte és mondta a magáét. Kevesebb, mint egy fél év leforgása alatt minden megváltozott. Lehetetlen azt hinnünk, hogy ez mind csak paranoia. Miért nem jellemezte akkor paranoia a rendszerváltás után eltelt húsz esztendőt? A kérdés nem az, hogy jó dolog-e a paranoia, minthogy nem az, mert kínos érzés, s mi több, végső soron alkalmazkodáshoz vezet, hanem inkább az, hogy van-e okunk félni?"

 

(Heller Ágnes : Népszava)

Sírás szélén

Morvai Krisztina honlapján (ilyen is van) rövid, de annál szívhez szólóbb üzenetet tett közzé arról, hogy Orbán Viktor, pontosabban szólva "Orbánék", "elárulták a hazát". A mindösszesen öt mondatból álló bejegyzés arról kesereg, hogy mivel "Orbánék" - az Európai Unió kérésére  -  néhány ponton változtattak a médiatörvényen, súlyos, helyrehozhatatlan hibát követtek el az ország ellen, és ezzel egyenesen a "komcsik ünnepévé" tették a médiatörvény megváltoztatásának napját. S, hogy ez ne legyen elég, Morvai mindezt megtoldja még egy mondattal, miszerint a "sírás szélén" van azóta. Tudja ő mi kell ahhoz, hogy az emberek lelkére hasson. Ha kutya és gyerek nem rángatható bele az írásba, akkor egy síró, a hazájáért aggódó nő is megteszi. Morvai a sírás szélére került a hazája iránti aggodalmában. Szép, pátosszal teli kép, ahogyan a magyarok nagyasszonya az ország romba dőlését látva, a felelősségtől és a tehetetlenségtől érzett fájdalmában sírva fakad. Megható, igazi hollywoodi sztori. Kár, hogy az egésznek olyan mű íze van.

Mínuszos hírek

Az előző ciklusban az MSZP frakciójában helyet foglaló Mécs Imre bejelentette, hogy visszalép az SZDSZ-be.

Hova?

BOJKOTTFELHÍVÁS A MAGYAR VÁSÁRLÓKHOZ!

Civilek a multinacionális cégek indokolt és igazságos megadóztatásáért 

Alulírottak 34-en, mint akik az ország jelenéért és jövőjéért feltétlen felelősséget érzünk, tűrhetetlennek tartjuk, hogy hazánkban emberek százai fagynak meg a fűtetlen lakásokban, hogy gyerekek ezrei nélkülöznek és éheznek, hogy családok százezrei süllyednek nyomorba, és emberek milliói nyögik a növekvő banki adósságokat, miközben a multinacionális cégek egy része mindent megtesz azért, hogy kivonja magát a közteherviselés alól.

Teljes mértékben támogatjuk az Orbán-kormánynak azt a törekvését, hogy az extraprofit haszonra szert tett magyar és külhoni nagyvállalkozások fizessenek „különadót”, és ragaszkodunk a „különadó” maradéktalan behajtásához.

Határozottan elítéljük azt a 13 külföldi - osztrák, német, holland és francia - céget, melyek az Európai Unió brüsszeli központjához fordultak azzal, hogy diszkriminatívnak tartják a „különadó” megfizetését. Ezek a multinacionális energetikai-, szolgáltató- és biztosító cégek éveken keresztül privilegizált helyzetben voltak, és óriási extraprofitot vittek ki hazánkból, amely után nem, vagy csak csökkentett mértékben fizettek adót. Most viszont – a magyar vállalkozásoktól eltérően - nem akarják kivenni a részüket a globális válság elviselhetetlenné nőtt lokális terheiből, a hozzájuk hasonló cégek által okozott válság következményeit teljes mértékben a magyar emberekre akarják hárítani. De ebből elég volt!

Ezúton országos bojkott-felhívással fordulunk a tudatos magyar vásárlókhoz. Kérjük, hogy amennyiben lehetőségük van rá, a magyar érdekekkel ellenkező magatartásuk miatt bojkottálják a 13 multi-céget, de közülük legalább egyet zárjanak ki eddigi üzleti partnereik sorából, vagy csökkentsék a minimálisra a vele való kapcsolatot. Ne vásároljanak tőlük, ne vegyék igénybe szolgáltatásaikat, ne tartsák náluk pénzüket, amíg Brüsszelbe és a nyugati médiához szaladnak saját anyagi érdekeik védelméért.

Íme a 13 cég név szerint:

Szolgáltató szektor: Baumax, Spar, Rewe Csoport, Deutsche Telekom AG;

Bank-szektor: Allianz Csoport, Aegon Group, Axa Biztosító, Ing Bank.
Energia-szektor: OMV, E-ON AG, RWE AG, EnBW Energie, Cez Csoport.

Kezdeményezésünkhöz várjuk egyének és civil szervezetek csatlakozását:
info@polgarinfo.hu
www.polgarinfo.hu


Budapest, 2011. január 14.

Aláíró kezdeményezők:

1. Báthory János szociológus
2. Bogár László közgazdász
3. Czakó Gábor író, közíró
4. Csath Magdolna közgazdász
5. Csurgai Zita táplálkozási szakértő
6. Dabasi Tamás civil jogvédő
7. Gazsó Ferenc egyetemi tanár
8. Harnócz Sándor dokumentumfilmes
9. Hoffer Barna autószerelő
10. Huszár Szabolcs web-szerkesztő
11. Kondor Katalin újságíró
12. Lóránt Károly közgazdász
13. M. Bíró Liza szerkesztő riporter
14. M. Szabó Imre újságíró
15. Magyar János civil jogvédő
16. Morvay Miklós jogász
17. Náray-Szabó Gábor egyetemi tanár
18. Novák Andrea jogász
19. Országbíró Zoltán vezető jogvédő
20. Pankucsi Márta jogász-szociológus
21. Péterfia Béla író, főszerkesztő
22. Piukovics Gábor vállalkozó
23. Pokol Béla egyetemi tanár
24. Pozsgay Imre egyetemi tanár
25. Puhola Józsefné civil jogvédő
26. Samu Mihály egyetemi tanár
27. Simó Endre újságíró
28. Simon János politológus
29. Sipos József egyetemi docens
30. Szabó Tibor politikai filozófus
31. Szigeti Tóth János szociológus
32. Törőcsik Attila főiskolai tanár
33. Varga László közíró
34. Zétényi Zsolt jogász

Filmajánló

Az ügynökök a paradicsomba mennek

Színes, magyar játékfilm, 91 perc, 2010

rendező: Dézsy Zoltán
forgatókönyvíró: Dézsy Zoltán
operatőr: Mertz Lóránt

szereplő(k):
Karalyos Gábor
Lukács Sándor
Kubik Anna
Vizy Márton
Benkóczy Zoltán 

"Kárász Mátyás jólétben él pártállámi funkcionárius szüleivel a Rózsadombon. Korábban elit egyetemekre járt külföldön, most az ELTE-n tanul. A nyolcvanas évek vége felé az akkor alakuló ellenzékiekhez csatlakozik, a III/III-as Főcsoportfőnökség választás elé állítja: vagy csatlakozik az ügynök-hálózathoz vagy kiutasítják az országból?"

Forrás: http://budapestterminal.hu/film/esemeny/3699-az-ugynokok-a-paradicsomba-mennek 

"„Létezett az SZDSZ-ben egy Kakukk fedőnevű politikus, akinek kiléte máig bizonytalan, mindenesetre tudjuk, hogy tevőlegesen részt vett a liberális párt vezetésében. Ez a karakter volt az ötletadó a főszereplő megformálásakor” - fogalmazott lapunknak Dézsy Zoltán, Az ügynökök a Paradicsomba mennek című film rendezője.
A történet lényegében ennek az embernek a metamorfózisát kíséri végig, vagyis hogy egy ellenzéki fiatalember miként kezd együttműködni a pusztuló rendszer egyes elemeivel. „Többtucatnyian voltak a parlamentbe bejutott képviselők közül, akik korábban ügynökként tevékenykedtek. Nem vagyok egyedül azzal a véleménnyel, hogy valójában nem történt meg a rendszerváltás hazánkban, illetve egészen más volt a háttere, mint amit hittünk róla. Erre utal a fim címe is.” - vélekedett Dézsy.
A mozi négy évvel a rendszerváltás előtt kezdődik és 1990. nyár elején, az első szabadon választott parlament eskütételével ér véget. A film nem nélkülözi a dokumentumfilmes elemeket sem, Dézsy a köztelevízió gazdag képtárából merítve ad hiteles képet az említett időszakról. "

Forrás: http://www.magyarhirlap.hu/online/ugynokfilm_a_corvinban.html 

Könyvajánló

"Nagy Magyarország Könyvek harmadik köteteként megjelent Raffay Ernő Szabadkőművesek Trianon előtt című könyve, amely a magyarországi szabadkőművesség történetét ismerteti 1867–1918 között.

Raffay Ernő új könyvében egyedülálló módon, kifejezetten szabadkőműves levéltári források alapján mutatja be a titkos szervezet Trianon előtti működését a történelmi Magyarországon. Részletesen vizsgálja az 1867. évi kiegyezés utáni évek történetét, amikor megalakultak a kétféle rítushoz tartozó szabadkőműves páholyok. Bemutatja a két nagypáholy közötti tárgyalásokat, amelyek végül 1886-ban az egyesüléshez vezettek. A szerző arra is rávilágít, hogy milyen okok miatt és milyen tartalmi elemekkel változik, alakul át a hazai szabadkőművesség. Kiderül, miért fordul radikális irányba a titkos társaság, illetve miért kezdi meg a küzdelmet a magyar államrend ellen. A 256 oldalas könyv fő fejezetei: Álláspontok a szabadkőművességről; A magyarországi szabadkőművesség kezdetei; A forradalomtól a kiegyezésig (1848–1867); Páholyok és nagypáholyok a kiegyezés után (1867–1886); Az egységes szabadkőművesség létrejötte; A “szellemi szolgaság szervezete”; Az országgyűlés 1910–1911. évi vitája a szabadkőművességről.

A könyv szerzője, dr. Raffay Ernő a szegedi József Attila Tudományegyetemen történelem–Kelet-Európa története szakán végzett. 1994-től a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, tudományos rektorhelyettese, a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék tanszékvezetője. Az általa alapított Balkanisztikai Kutatócsoport vezetője. Országgyűlési képviselő (1989–1994), a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára (1990–1993), a Magyar Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának alelnöke (1990), az Erdélyi Szövetség társelnöke (1988–1990), a Trianon Társaság elnöke, majd tiszteletbeli elnöke (1997). 2007-ben egyik alapítója a Trianon Kutatóintézet Közhasznú Alapítványnak és szerkesztője a 2009 januárjában indult Trianoni Szemle című tudományos szakfolyóiratnak. Kutatási területe a 19–20. századi magyar történelem és a balkáni népek története, főként a magyar–román kapcsolatok, Erdély és a trianoni békediktátum története."

forrás: http://tortenelemportal.hu/2010/12/szabadkomuvesek-trianon-elott-megjelent-raffay-erno-uj-konyve/ 

Boldog Új Évet!

Advent negyedik vasárnapja

 

Rainer Maria Rilke: Advent

 

Havat terel a szél az erdőn,
mint pehely-nyájat pásztora.
S néhány fenyő már érzi sejtőn,
miként lesz áldott-fényű fa,
és hallgatózik. Szűz utakra
feszül sok ága, tűhegye-
szelet fog- készül, nő magasba,
az egyetlen szent éj fele.

Napi szánalom

Gyorsinterjú Vona Gáborral

eredeti cikk:http://jobbradikal.blogspot.com/

R: Vona Gábor úr, ugye Ön emelte be a frakcióba azt a Pősze Lajost,

akit 2009 előtt a Jobbikban egyáltalán nem ismertek?

Vona Gábor: Igen.

R: Vona úr, Ön meg tudja még egy kezén számolni a Gárdákat?

Vona Gábor: Nem.

R: Vona úr, Ön is úgy érzi, hogy csúfosan megbukott személyzeti politikája analógiába állítható azzal a régi, magyar mondással, mely szerint fejétől bűzlik a hal?
Vona Gábor: Igen.

Köszönöm az interjút!

Új nevet kap az MDF?

Állítólag az MDF névváltoztatásra készül a vasárnap megtartandó gyűlésén, az új név pedig a meglehetősen giccsesen csengő "Jólét és Szabadság Párt" lehet.  Hogy ebből mennyi igaz azt nem tudni, de az biztos, hogy ennél közhelyesebb nevet ha nekifeszülnek sem tudtak volna kiokoskodni. "Jólét". Kinek? Mert, hogy Dávid Ibolyának és Herényi Karcsinak  ez a pártnak nevezett gittegylet eddig is viszonylagos jólétet biztosított az tény, de mi ebben az újdonság? Talán annyi, hogy most majd másoknak. Értem én, hogy igyekeznek úgy tenni, mintha semmi közük nem lenne a valaha szebb időket megélt, ám mostanra  politikai ámokfutók és megélhetési  semmittevők kezére került párthoz, de ehhez nem elég pusztán egy névváltoztatás. A szar, már elnézést a kifejezésért, de ugyanúgy szar marad, bárminek is nevezik. Itt az egész garnitúrát úgy ahogyan vannak a portástól a párt első emberéig szélnek kéne ereszteni, (csak azért nem mondom, hogy el kéne küldeni dolgozni, mert nem tudok olyan céget elképzelni ahová ezeket felvennék) és mindent előröl kezdeni. Ez a párt, ha lehet annak nevezni már annyira lejáratta magát, hogy egy ilyen névváltoztatási "mea culpa" már semmit sem számít.