Az előző ciklusban az MSZP frakciójában helyet foglaló Mécs Imre bejelentette, hogy visszalép az SZDSZ-be.
Hova?
2011. január 18., kedd
BOJKOTTFELHÍVÁS A MAGYAR VÁSÁRLÓKHOZ!
Civilek a multinacionális cégek indokolt és igazságos megadóztatásáért
Alulírottak 34-en, mint akik az ország jelenéért és jövőjéért feltétlen felelősséget érzünk, tűrhetetlennek tartjuk, hogy hazánkban emberek százai fagynak meg a fűtetlen lakásokban, hogy gyerekek ezrei nélkülöznek és éheznek, hogy családok százezrei süllyednek nyomorba, és emberek milliói nyögik a növekvő banki adósságokat, miközben a multinacionális cégek egy része mindent megtesz azért, hogy kivonja magát a közteherviselés alól.
Teljes mértékben támogatjuk az Orbán-kormánynak azt a törekvését, hogy az extraprofit haszonra szert tett magyar és külhoni nagyvállalkozások fizessenek „különadót”, és ragaszkodunk a „különadó” maradéktalan behajtásához.
Határozottan elítéljük azt a 13 külföldi - osztrák, német, holland és francia - céget, melyek az Európai Unió brüsszeli központjához fordultak azzal, hogy diszkriminatívnak tartják a „különadó” megfizetését. Ezek a multinacionális energetikai-, szolgáltató- és biztosító cégek éveken keresztül privilegizált helyzetben voltak, és óriási extraprofitot vittek ki hazánkból, amely után nem, vagy csak csökkentett mértékben fizettek adót. Most viszont – a magyar vállalkozásoktól eltérően - nem akarják kivenni a részüket a globális válság elviselhetetlenné nőtt lokális terheiből, a hozzájuk hasonló cégek által okozott válság következményeit teljes mértékben a magyar emberekre akarják hárítani. De ebből elég volt!
Ezúton országos bojkott-felhívással fordulunk a tudatos magyar vásárlókhoz. Kérjük, hogy amennyiben lehetőségük van rá, a magyar érdekekkel ellenkező magatartásuk miatt bojkottálják a 13 multi-céget, de közülük legalább egyet zárjanak ki eddigi üzleti partnereik sorából, vagy csökkentsék a minimálisra a vele való kapcsolatot. Ne vásároljanak tőlük, ne vegyék igénybe szolgáltatásaikat, ne tartsák náluk pénzüket, amíg Brüsszelbe és a nyugati médiához szaladnak saját anyagi érdekeik védelméért.
Íme a 13 cég név szerint:
Szolgáltató szektor: Baumax, Spar, Rewe Csoport, Deutsche Telekom AG;
Bank-szektor: Allianz Csoport, Aegon Group, Axa Biztosító, Ing Bank.Teljes mértékben támogatjuk az Orbán-kormánynak azt a törekvését, hogy az extraprofit haszonra szert tett magyar és külhoni nagyvállalkozások fizessenek „különadót”, és ragaszkodunk a „különadó” maradéktalan behajtásához.
Határozottan elítéljük azt a 13 külföldi - osztrák, német, holland és francia - céget, melyek az Európai Unió brüsszeli központjához fordultak azzal, hogy diszkriminatívnak tartják a „különadó” megfizetését. Ezek a multinacionális energetikai-, szolgáltató- és biztosító cégek éveken keresztül privilegizált helyzetben voltak, és óriási extraprofitot vittek ki hazánkból, amely után nem, vagy csak csökkentett mértékben fizettek adót. Most viszont – a magyar vállalkozásoktól eltérően - nem akarják kivenni a részüket a globális válság elviselhetetlenné nőtt lokális terheiből, a hozzájuk hasonló cégek által okozott válság következményeit teljes mértékben a magyar emberekre akarják hárítani. De ebből elég volt!
Ezúton országos bojkott-felhívással fordulunk a tudatos magyar vásárlókhoz. Kérjük, hogy amennyiben lehetőségük van rá, a magyar érdekekkel ellenkező magatartásuk miatt bojkottálják a 13 multi-céget, de közülük legalább egyet zárjanak ki eddigi üzleti partnereik sorából, vagy csökkentsék a minimálisra a vele való kapcsolatot. Ne vásároljanak tőlük, ne vegyék igénybe szolgáltatásaikat, ne tartsák náluk pénzüket, amíg Brüsszelbe és a nyugati médiához szaladnak saját anyagi érdekeik védelméért.
Íme a 13 cég név szerint:
Szolgáltató szektor: Baumax, Spar, Rewe Csoport, Deutsche Telekom AG;
Energia-szektor: OMV, E-ON AG, RWE AG, EnBW Energie, Cez Csoport.
Kezdeményezésünkhöz várjuk egyének és civil szervezetek csatlakozását:
info@polgarinfo.hu
www.polgarinfo.hu
Budapest, 2011. január 14.
Aláíró kezdeményezők:
1. Báthory János szociológus
2. Bogár László közgazdász
3. Czakó Gábor író, közíró
4. Csath Magdolna közgazdász
5. Csurgai Zita táplálkozási szakértő
6. Dabasi Tamás civil jogvédő
7. Gazsó Ferenc egyetemi tanár
8. Harnócz Sándor dokumentumfilmes
9. Hoffer Barna autószerelő
10. Huszár Szabolcs web-szerkesztő
11. Kondor Katalin újságíró
12. Lóránt Károly közgazdász
13. M. Bíró Liza szerkesztő riporter
14. M. Szabó Imre újságíró
15. Magyar János civil jogvédő
16. Morvay Miklós jogász
17. Náray-Szabó Gábor egyetemi tanár
18. Novák Andrea jogász
19. Országbíró Zoltán vezető jogvédő
20. Pankucsi Márta jogász-szociológus
21. Péterfia Béla író, főszerkesztő
22. Piukovics Gábor vállalkozó
23. Pokol Béla egyetemi tanár
24. Pozsgay Imre egyetemi tanár
25. Puhola Józsefné civil jogvédő
26. Samu Mihály egyetemi tanár
27. Simó Endre újságíró
28. Simon János politológus
29. Sipos József egyetemi docens
30. Szabó Tibor politikai filozófus
31. Szigeti Tóth János szociológus
32. Törőcsik Attila főiskolai tanár
33. Varga László közíró
34. Zétényi Zsolt jogász
2011. január 17., hétfő
Filmajánló
Az ügynökök a paradicsomba mennek
Színes, magyar játékfilm, 91 perc, 2010
rendező: Dézsy Zoltán
forgatókönyvíró: Dézsy Zoltán
operatőr: Mertz Lóránt
szereplő(k):
Karalyos Gábor
Lukács Sándor
Kubik Anna
Vizy Márton
Benkóczy Zoltán
rendező: Dézsy Zoltán
forgatókönyvíró: Dézsy Zoltán
operatőr: Mertz Lóránt
szereplő(k):
Karalyos Gábor
Lukács Sándor
Kubik Anna
Vizy Márton
Benkóczy Zoltán
"Kárász Mátyás jólétben él pártállámi funkcionárius szüleivel a Rózsadombon. Korábban elit egyetemekre járt külföldön, most az ELTE-n tanul. A nyolcvanas évek vége felé az akkor alakuló ellenzékiekhez csatlakozik, a III/III-as Főcsoportfőnökség választás elé állítja: vagy csatlakozik az ügynök-hálózathoz vagy kiutasítják az országból?"
Forrás: http://budapestterminal.hu/film/esemeny/3699-az-ugynokok-a-paradicsomba-mennek
"„Létezett az SZDSZ-ben egy Kakukk fedőnevű politikus, akinek kiléte máig bizonytalan, mindenesetre tudjuk, hogy tevőlegesen részt vett a liberális párt vezetésében. Ez a karakter volt az ötletadó a főszereplő megformálásakor” - fogalmazott lapunknak Dézsy Zoltán, Az ügynökök a Paradicsomba mennek című film rendezője.
A történet lényegében ennek az embernek a metamorfózisát kíséri végig, vagyis hogy egy ellenzéki fiatalember miként kezd együttműködni a pusztuló rendszer egyes elemeivel. „Többtucatnyian voltak a parlamentbe bejutott képviselők közül, akik korábban ügynökként tevékenykedtek. Nem vagyok egyedül azzal a véleménnyel, hogy valójában nem történt meg a rendszerváltás hazánkban, illetve egészen más volt a háttere, mint amit hittünk róla. Erre utal a fim címe is.” - vélekedett Dézsy.
A mozi négy évvel a rendszerváltás előtt kezdődik és 1990. nyár elején, az első szabadon választott parlament eskütételével ér véget. A film nem nélkülözi a dokumentumfilmes elemeket sem, Dézsy a köztelevízió gazdag képtárából merítve ad hiteles képet az említett időszakról. "
A történet lényegében ennek az embernek a metamorfózisát kíséri végig, vagyis hogy egy ellenzéki fiatalember miként kezd együttműködni a pusztuló rendszer egyes elemeivel. „Többtucatnyian voltak a parlamentbe bejutott képviselők közül, akik korábban ügynökként tevékenykedtek. Nem vagyok egyedül azzal a véleménnyel, hogy valójában nem történt meg a rendszerváltás hazánkban, illetve egészen más volt a háttere, mint amit hittünk róla. Erre utal a fim címe is.” - vélekedett Dézsy.
A mozi négy évvel a rendszerváltás előtt kezdődik és 1990. nyár elején, az első szabadon választott parlament eskütételével ér véget. A film nem nélkülözi a dokumentumfilmes elemeket sem, Dézsy a köztelevízió gazdag képtárából merítve ad hiteles képet az említett időszakról. "
2011. január 16., vasárnap
Könyvajánló
"Nagy Magyarország Könyvek harmadik köteteként megjelent Raffay Ernő Szabadkőművesek Trianon előtt című könyve, amely a magyarországi szabadkőművesség történetét ismerteti 1867–1918 között.
Raffay Ernő új könyvében egyedülálló módon, kifejezetten szabadkőműves levéltári források alapján mutatja be a titkos szervezet Trianon előtti működését a történelmi Magyarországon. Részletesen vizsgálja az 1867. évi kiegyezés utáni évek történetét, amikor megalakultak a kétféle rítushoz tartozó szabadkőműves páholyok. Bemutatja a két nagypáholy közötti tárgyalásokat, amelyek végül 1886-ban az egyesüléshez vezettek. A szerző arra is rávilágít, hogy milyen okok miatt és milyen tartalmi elemekkel változik, alakul át a hazai szabadkőművesség. Kiderül, miért fordul radikális irányba a titkos társaság, illetve miért kezdi meg a küzdelmet a magyar államrend ellen. A 256 oldalas könyv fő fejezetei: Álláspontok a szabadkőművességről; A magyarországi szabadkőművesség kezdetei; A forradalomtól a kiegyezésig (1848–1867); Páholyok és nagypáholyok a kiegyezés után (1867–1886); Az egységes szabadkőművesség létrejötte; A “szellemi szolgaság szervezete”; Az országgyűlés 1910–1911. évi vitája a szabadkőművességről.
A könyv szerzője, dr. Raffay Ernő a szegedi József Attila Tudományegyetemen történelem–Kelet-Európa története szakán végzett. 1994-től a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, tudományos rektorhelyettese, a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék tanszékvezetője. Az általa alapított Balkanisztikai Kutatócsoport vezetője. Országgyűlési képviselő (1989–1994), a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára (1990–1993), a Magyar Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának alelnöke (1990), az Erdélyi Szövetség társelnöke (1988–1990), a Trianon Társaság elnöke, majd tiszteletbeli elnöke (1997). 2007-ben egyik alapítója a Trianon Kutatóintézet Közhasznú Alapítványnak és szerkesztője a 2009 januárjában indult Trianoni Szemle című tudományos szakfolyóiratnak. Kutatási területe a 19–20. századi magyar történelem és a balkáni népek története, főként a magyar–román kapcsolatok, Erdély és a trianoni békediktátum története."
2011. január 1., szombat
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
