Videó

Kötelező videó!




Világpanoráma (Echo TV.) 2009. november 27.

(forrás: utolag.com)

Advent

"Ha az ünnep elérkezik az életedben, akkor ünnepelj egészen. ... Tisztálkodjál belülről és kívülről. Felejts el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata. Az ünnepet nemcsak a naptárban írják piros betűkkel. Nézd a régieket, milyen áhítatosan, milyen feltétlenül, milyen körülményesen, mennyi vad örömmel ünnepeltek! Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás. Az ünnep legyen ünnepies. ... mindenek fölött legyen benne valami a régi rendtartásból, a hetedik napból, a megszakításból, a teljes kikapcsolásból, legyen benne áhítat és föltétlenség. Az ünnep az élet rangja, felsőbb értelme. Készülj föl rá testben és lélekben.

S nemcsak a naptárnak van piros betűs napja. Az élet elhoz másféle, láthatatlan ünnepeket is. Ilyenkor felejts el mindent, figyelj az ünnepre."

(Márai Sándor)

Videó

Érdemes megnézni !



Világpanoráma (Echo TV.) 2009. november 20.

(forrás: utolag.com)

Medián: alig változott a pártok támogatottsága

Októberről novemberre alig történt változás a pártok támogatottságában, legfeljebb annyi, hogy folytatódott a Fidesz szavazótáborának lassú lemorzsolódása - derült ki a Medián novemberi közvélemény-kutatásából, amelyet a Heti Világgazdaság (HVG) számára készített. Az 1200 fő személyes megkérdezésével november 6. és 10. között készített felmérés a HVG csütörtöki számában jelent meg. A cikk szerint májusban, az EP-választási kampány finisében még a teljes népesség 48 százaléka szavazott volna a Fideszre, azóta kisebb hullámzásokkal tarkítva lassan mérséklődött a támogatottsága, november elejére 43 százalékra. A Fidesz így is "utcahosszal" vezet az MSZP (14 százalék) előtt, ráadásul a szavazóik elszántsága is jóval nagyobb a szocialistákénál, így a választani tudó biztos szavazók körében nem is csökkent a két párt közötti különbség: 66 százalék a Fideszre, 19 az MSZP-re szavazna. Az EP-választáson berobbant Jobbik szavazóinak száma sem nagyon változott az utóbbi szűk fél évben (7 százalék). A hatalmas Fidesz-táborból lemorzsolódó szavazók valószínűleg a pártpreferencia nélküliek arányát növelték, ami április óta most a legmagasabb, 31 százalék - írja a lap.

A politikusok népszerűségi listáján újra Sólyom László került az élre, akit öt fideszes vezető követ.

A Tárki - szerdán publikált - novemberi felmérése szerint a Fidesz támogatottsága a teljes felnőtt lakosság körében, az októberi eredménnyel megegyezően, ebben a hónapban is 39 százalék. Az MSZP tábora a teljes lakosság körében novemberben 11 százaléknyi (októberben szintén ez volt az arány), a Jobbiké 6.

A pártválasztók körében is jelentős mértékben, 46 százalékponttal vezet a Fidesz az MSZP előtt (októberben is 46 százalékpontnyi volt a különbség). A biztos szavazó pártválasztók közül 68 százalék a Fideszt támogatja (októberben szintén ekkora volt ez az arány), míg az MSZP szavazótábora 17 százalékon áll (az elmúlt hónapban szintén). A két nagy párt mellett a parlamentbe jutó harmadik párt továbbra is a Jobbik lehet.


(MTI)

ORTT: nem vehetett "használaton kívüli frekvenciát" a Sláger

Nem vehetett "használaton kívüli" fővárosi frekvenciát a Sláger Rádió, mert nincsen ilyen értékesíthető hullámsáv - cáfolta az MTI érdeklődésére a Blikk internetes oldalán az éjjel megjelent értesülést szerdán Berényi Diána, a médiahatóság sajtófőnöke. Az egyetlen szabad - a 92,9 MHz-es tartományt elfoglaló - fővárosi frekvencia pályáztatására most készül az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), amelyik hullámsávra kiadtak műsorszolgáltatási engedélyt, azt pedig használják a koncesszió-birtokosok - közölte. A Blikk.hu arról írt: "megmenekült a Sláger Rádió", amelynek "sikerült megvásárolnia egy használaton kívüli frekvenciát". Az október 28-án zárult országos kereskedelmi rádiós frekvencia eredménye alapján a Sláger hullámhosszát a NeoFM, a Danubiusét a Class FM nyerte el a következő hét évre. Korábban több médiaértesülés is megjelent arról, hogy budapesti hullámsávot, vagy országos hálózatot vásárolna a két búcsúzó adó; Földes Ádám, a Danubius vezérigazgatója korábban annyit mondott, gondolkodnak egy ilyen megoldáson.

A Slágert nemrégiben a Rádió1-hálózattal, a Roxy-val és a Pont FM-mel hozták hírbe; első kettő vezetői cáfolták, hogy tárgyalnának eladásról. A Pont FM ügyvezetője kedden azt közölte az MTI érdeklődésére: eladó a rádió, de "legkevésbé" a Slágerrel egyeztetnek, a búcsúzó országos adó illetékeseivel csak informális beszélgetéseik voltak e tárgyban.

(gondola.hu)

Kolompár adminisztratív tévedésre hivatkozott a bíróságon

Adminisztratív tévedésre hivatkozott ma kezdődött tárgyalásán Kolompár Orbán az Országos Cigány Önkormányzat elnöke a kiskunmajsai munkahelytámogatási pénzekkel kapcsolatban.

A vád szerint a helyi roma érdekképviseleti szervezet jogosulatlanul használt fel, illetve hamis számlákkal igazolt 7,2 millió forintot. Kiderült, hogy egy fénymásolóról előbb állítottak ki számlát, mint ahogy megvásárolták volna. A gépet ráadásul nem a pályázatban szereplő cégtől vették meg, hanem a Kolompár család cégének számító Zor Kft.-től.

Kolompár Orbánt jelenleg egy másik ügyben hallgatják meg: a vád szerint 2004-ben az OCÖ pénztárából, több részletben összesen több mint 5 millió forintot vett fel, amit aztán nem fizetett vissza. Kolompár a tárgyalás előtt bizakodóan nyilatkozott.

„Én egy nagyon szegény családból jöttem, egy földbe vájt kunyhóban nőttem fel, amikor a politikai pályafutásomat kikényszerítette belőlem a kiskunmajsai roma társadalom. Hiszen nem akartam mindenáron a szervezet elnöke lenni, de 204 ember mindenáron elnökké választott” - mondta el a hírTV-nek. Hozzátette: soha sem az anyagi előnyszerzés motiválta, mindig csak a saját nemzetének próbált segíteni.

(hírTV)

Hazugok és antiszemiták országa: Kertész Imre a magyarokat szidja

Magyarországon az elmúlt tíz évben folyamatosan rosszabbodott a helyzet. A szélsőjobboldal és az antiszemiták uralkodnak – jelentette ki Kertész Imre a Die Weltnek.

A német konzervatív napilap abból az alkalomból kérdezte az irodalmi Nobel-díjas magyar írót, hogy Kertész Imre november 9-én – a berlini fal leomlásának 20. évfordulóján – tölti be 80. életévét.

Az újság a többi között arról faggatta a német fővárosban élő írót, hogy berlininek vagy budapestinek érzi magát. Kertész kijelentette: „Nagyvárosi ember vagyok, és mindig az is voltam. Egy nagyvárosi ember nem budapestinek vallja magát. A város ugyanis teljes mértékben balkanizálódott. Egy nagyvárosi ember Berlinhez kötődik.”

Arra a kérdésre válaszolva, hogy mi nyűgözi le őt annyira Berlinben, Kertész két dolgot emelt ki. Berlin a világ zenei központja – jelentette ki, hangoztatva: ez az egyik döntő oka annak, hogy immár nyolc éve Berlinben él. „Mikor még Budapesten laktam, kis tranzisztoros rádiómmal mindig a fürdőszobába kellett mennem, amikor zenét akartam hallgatni, ugyanis csak ott volt jó a vétel.” Másik okként az író a német főváros békés, urbánus légkörét említette. „Az emberek barátságosak egymás iránt, barátságosak irántam, az első pillanattól ezt éltem meg, és ez a mai napig így maradt” – fogalmazott.

A Die Welt újságírója, Tilman Krause feltette a kérdést, hogy Budapest mindezzel nem tud lépést tartani? Az újságíró arra emlékeztetett, hogy amikor tíz évvel ezelőtt Kertész megmutatta neki a várost, az színesnek és boldognak is tűnt.

Az író szerint ezt a benyomást Krause csak turistaként szerezte. „Ez azonban csak a látszat volt” – tette hozzá Kertész, utalva arra, hogy éppen most töltött tíz napot Budapesten. „Az elmúlt tíz évben folyamatosan rosszabbodott a helyzet. A szélsőjobboldal és az antiszemiták uralkodnak. A magyarok régi káros szenvedélyei – a hazugság, a dolgok elfojtására való hajlam – jobban jellemzők, mint valaha. Magyarország a háborúban, Magyarország és a fasizmus, Magyarország és a szocializmus: semmi nem kerül feldolgozásra, mindent csak megszépítenek” – jelentette ki.

A Die Welt újságírója emlékeztette Kertészt arra, hogy Budapesten született, ott töltötte gyermekkorát, és a buchenwaldi koncentrációs táborból való kiszabadulása után is oda tért vissza. „Nincs az Ön, az irodalom terén rendkívül gazdag országában semmi olyan, amihez kötődne?” – kérdezte az írót.

„Az európai kultúra terméke vagyok, egy dekadens, ha akarja, egy gyökértelen. Ne kössön engem Magyarországhoz” – jelentette ki válaszában Kertész. „Elég, hogy az Ön honfitársai zsidóvá tettek engem. A faji, nemzeti hovatartozás rám nem vonatkozik. Ami pedig az Ön által említett gazdag magyar irodalmi tájat illeti, elárulok valamit: a szocialista évek alatt egyetlen egy államilag engedélyezett könyvet sem olvastam. Ízlésemnek ugyanis mindaz egyáltalán nem felelt meg. Mindig felfordult a gyomrom, amikor megpróbáltam” – hangoztatta Kertész, hozzátéve, hogy természetesen van néhány olyan magyar író, akiket nagyon tisztel, és közülük Krúdyt, Szomoryt és Márait említette.

Saját irodalmi munkásságáról szólva kijelentette, hogy a holokausztról írt, mert – mint fogalmazott - át kellett élnie és át tudta élni a XX. századnak ezt az egyedülálló tapasztalatát, volt Auschwitzban és volt Buchenwaldban. „De nem holokauszt-irodalmat írtam, hanem regényeket” – tette hozzá, utalva arra, hogy hivatásos írónak tekinti magát.

Egy kérdésre válaszolva pedig kijelentette: a zsidók megkísérelt megsemmisítését, a XX. század faji antiszemitizmusát nem szabad elszigetelten tekinteni. Azt a korszak nagy tapasztalatával összefüggésben kell szemlélni, és ez a tapasztalat a totalitarizmus. És a totalitarizmus a náci uralom megszűnésével nem ért véget. „És egy olyan országon, mint Magyarország, ezen kívül még az is észrevehető, hogy a nácik bukásával az antiszemitizmus sem szűnt meg” – fogalmazott a Die Weltnek nyilatkozva Kertész Imre.

(MTI)

Videó

A délvidéki népirtás 1944-45.
(II. rész)




Világpanoráma (Echo TV.) 2009. november 02.
(forrás: utolag.com)

Videó

Érdekességek, a 2001. szeptember 11.-én történtekkel kapcsolatban

(VI. rész)

Világpanoráma (Echo TV.) 2009. október 30.
(forrás: utolag.com)

Videó

Érdekességek, a 2001. szeptember 11.-én történtekkel kapcsolatban

(V. rész)

Világpanoráma (Echo TV.) 2009. október 26.
(forrás: utolag.com)

Összefogás

Rövid leszek, mert maga a hír sem érdemel túl sok figyelmet. Nemrég úgy döntött az ORTT (Országos Rádió és Televízió Testület), hogy november közepétől nem sugározhat az ország két leghallgatottabb rádióállomása a Danibius és a Sláger Rádió. Ez a hír akár még meg is rendíthetett volna, ám figyelembe véve azt, hogy ezen a két rádióadón (kiváltképpen a Sláger Rádión) mi ment minden reggel "műsor" címén, cseppet sem hatott meg. Valahogyan nem vagyok képes egyetlen könnycseppet sem ejteni azért a két szellemi csökevényért, akik rádiózás címén minden reggel saját gyűlöletüket, ellenszenvüket és alpári gondolataikat böfögték az éterbe. Nem tudom és nem is fogom sem Boros Lajost sem Bochkor Gábort sajnálni, mert véleményem szerint az esetleges eltűnésük a rádióból minden lenne csak éppenséggel baj nem. Távozásuk után nemhogy űr nem keletkezne a jóérzésű emberekben, hanem egyenesen fellélegeznének. Ezt az általuk képviselt altesti szintet ugyanis bármelyik külvárosi iskolarádió műsorvezetője csuklóból képes lenne hozni. Ezzel tehát semmi baj nincsen. Sem a két kereskedelmi rádió, sem a két antitalentum esetleges eltűnése nem keserít el. Annál inkább felháborít azonban az, ami ezt az egész felfújt gumicsontot körülveszi. Az az hatalmas hisztéria, ami a két rádió esetleges bezárásának a hírére kialakult. Weboldalakat, fórumokat nyitnak a két mártírrá avanzsált szellemi közmunkás védelmében. Petíciókat fogalmaznak, aláírásokat gyűjtenek. Tiltakoznak, kék és piros szalagokat tűznek ki magukra a két rádióval szimpatizálók . Nekimennek még talán szerencsétlen Sólyom Lászlónak is, csak nehogy a két szerencsétlen véglény valamelyik híd alatt kössön ki. Szomorú tapasztalni, hogy ebben a teljesen súlytalan kérdésben képes ennyi ember összefogni ellentétben például a határon túli magyarok kettős állampolgárságának, vagy a szlovákiai nyelvtörvény ügyével. Szomorú látni, hogy mintha akkor nem lett volna ekkora a nekibuzdulás, az összefogás, a tiltakozás, a szolidaritás.
Na ez az, ami végtelenül elkeserítő.

Mindenszentek

Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd


Látjátok feleim, egyszerre meghalt
és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.
Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,
csak szív, a mi szívünkhöz közel álló.
De nincs már.
Akár a föld.
Jaj, összedőlt
a kincstár.

Okuljatok mindannyian e példán.
Ilyen az ember. Egyedüli példány.
Nem élt belőle több és most sem él
s mint fán se nő egyforma két levél,
a nagy időn se lesz hozzá hasonló.
Nézzétek e főt, ez összeomló,
kedves szemet. Nézzétek, itt e kéz,
mely a kimondhatatlan ködbe vész
kővé meredve,
mint egy ereklye,
s rá ékírással van karcolva ritka,
egyetlen életének ősi titka.

Akárki is volt ő, de fény, de hő volt.
Mindenki tudta és hirdette: ő volt.
Ahogy szerette ezt vagy azt az ételt, .
s szólt ajka, melyet mostan lepecsételt
a csönd, s ahogy zengett fülünkbe hangja,
mint vízbe süllyedt templomok harangja
a mélybe lenn, s ahogy azt mondta nem rég:
"Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék" ,
vagy bort ivott és boldogan meredt a
kezében égő, olcsó cigaretta
füstjére, és futott, telefonált,
és szőtte álmát, mint színes fonált:
homlokán feltündökölt a jegy,
hogy milliók közt az egyetlenegy.

Keresheted őt, nem leled, hiába,
se itt, se Fokföldön, se Ázsiába,
a múltba sem és a gazdag jövőben
akárki megszülethet már, csak ő nem.
Többé soha
nem gyúl ki halvány-furcsa mosolya.
Szegény a forgandó, tündér szerencse,
hogy e csodát újólag megteremtse.

Édes barátaim, olyan ez éppen,
mint az az ember ottan a mesében.
Az élet egyszer csak őrája gondolt,
mi meg mesélni kezdtünk róla: "Hol volt..."
majd rázuhant a mázsás, szörnyű mennybolt,
s mi ezt meséljük róla sírva: "Nem volt..."
Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra,
mint önmagának dermedt-néma szobra.
Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.
Hol volt, hol nem volt a világon egyszer.