Vándorcirkusz

Az, hogy a sértődött szocialisták nem kívánnak részt venni az alkotmányozásban már senkinek sem újdonság, mondhatni lerágott csont. De nem is ők lennének ha sértődöttségüket nem vinnék az utcára (amivel annyiszor megvádolták a politikai ellenfeleiket), nem igyekeznének szétkürtölni az ország minden pontján. Mivel azonban róluk van szó bejelentették, hogy márpedig ők addig az öt hétig amíg az alkotmányozás folyik, a Parlament közelébe se fognak menni. Annyi baj legyen, az se lenne tragédia ha tovább tartanák magukat távol az ország házától, mondjuk örökre. Na persze erről szó sincsen, ők ugyanis ez idő alatt sem fognak tétlenkedni, hanem körbejárják az országot és "részországgyűléseket" szerveznek mindenfelé, meghallgatva a nép problémáit. Majd,amikor letelik az öt hét és véget ér a szocialista vándorcirkusz, a proli-turné során összegyűlt panaszok megoldásaira tett javaslataikat  beterjesztik a Parlament elé. Nagyon szép gondolat ez a szocialisták részéről, csak kicsit sántít a dolog. Egyrészt azért, mert mintha néhány évvel ezelőtt éppen az lett volna a bajuk, hogy az akkori ellenzék folyton kivonul a Parlamentből amikor Gyurcsány miniszterelnök elvtársúr szónokol, de mindeközben pofátlanul felveszik a fizetésüket. Másrészt azért, mert éppen ők voltak azok akik megállás nélkül, habzó szájjal ordították, hogy nem kulturált dolog, nem ájrópai szokás utcára vinni a politikát. Érdekes nem? Alig telik el pár év és a sértődött ellenzék öt hét szabadságot vesz ki és országos turnéra indul, ráadásul utcára viszi a politikát. De gondolom a mélyen tisztelt, velejéig becsületes elvtársak az alatt az öt hét alatt nem tartanak igényt a fizetésükre. Gondolom a saját zsebükből üzemeltetik a bolsevik vándorcirkuszt és természetesen saját zsebből fizetik azt a több hordó sört és több ezer pár műbeles virslit is amit majd szétdobálnak a nép között. Mert ugye az mégsem járja, hogy bort iszunk és vizet prédikálunk?