Cenzúra nélkül. -„A magyarok nyilaitól ments meg Uram minket!"

Ez a blog nacionalista,rasszista, antiszemita, homofób, xenofób, revizionista, irredenta, fasiszta, soviniszta, félelemkeltő és gyűlöletkeltő gondolatokat tartalmaz! Egyesek szerint...

2011. december 11., vasárnap

Advent

2011. november 28., hétfő

Advent

Pilinszky János: A várakozás szentsége

Mire is várakozunk ádvent idején? Jézus születésére, arra, hogy a teremtett világban maga a teremtő Isten is testet öltsön. Arra várakozunk, ami már réges-rég megtörtént.

Ez a magatartás, ez a várakozás nem új. A felületen az ember köznapi életét mindenkor könyörtelenül meghatározza az idő három – múlt, jelen és jövő –, látszatra összebékíthetetlen fázisa. A felületen igen. De nem a mélyben. Ott, a mélyben mindig is tudta az emberiség, hogy tér és idő mechanikus határait képes elmosni a minőség, a jóság, a szépség és az igazság ereje. Elég, ha a nagy drámákra vagy a nagy zeneművekre gondolunk, melyek titokzatos módon attól nagyok, hogy többek közt alkalmat adnak arra is, hogy a jövőre emlékezzünk és a múltra várakozzunk.

A minőség ideje időtlen. Mikor Bach passióját hallgatjuk: honnét szól ez a zene? A múltból? A jelenből? A jövőből? Egy bizonyos: mérhetetlenül több, mint kegyeletes megemlékezés, és sokkalta több, mint reménykedő utópia. Egyszerre szól mindenfelől.

Az ádventi várakozás lényege szerint: várakozás arra, Aki van; ahogy a szeretet misztériuma sem egyéb, mint vágyakozás az után, aki van, aki a miénk. Persze, erről a várakozásról és erről a vágyódásról csak dadogva tudunk beszélni. Annál is inkább, mivel Isten valóban megtestesült közöttünk, vállalva a lét minden egyéb súlyát és megosztottságát. És mégis, túl idő és tér vastörvényén, melynek – megszületvén Betlehemben – maga a teremtő Isten is készséggel és véghetetlen önátadással vetette alá magát. Ádvent idején mi arra várakozunk és az után vágyhatunk: ami megtörtént, és akit kétezer esztendeje jól-rosszul a kezünk között tartunk. Vágyódunk utána és várakozunk rá, azzal, hogy Isten beleszületett az időbe, módunkban áll kiemelkedni az időből.

Az ádventi várakozás hasonlít a megemlékezéshez, de valójában mindennél távolabb áll tőle. Valódi várakozás. Pontosabban úgy, ahogy a szeretet mindennél valóságosabban vágyakozik az után, akit magához ölel és örök újszülöttként a karjai között tart.


2011. november 25., péntek

90 éve...



90 éve született Pilinszky János


Pilinszky János: Magamhoz

Bátran viseld magányodat,
én számon tartlak téged,
ne hagyd a sorsod csillagokra,
benned érjen a végzet.

Vállad két éber sarka közt
ha sisteregve átcsap,
tudom, több vagy mindannyiunknál,
benned vakít a bánat.

Légy hát, akár az állatok,
oly nyersen szép és tiszta,
bátran figyelj, mint ők figyelnek
kegyetlen titkaikra.

S egy éjjel, magad sem tudod,
mint égig érő ének,
feljönnek benned napjaid,
a halhatatlan évek:

az este nem lel senki rád,
az este sírva, késve
hiába járják pitvarod:
csak én látlak. Vagy én se.
 
 "A bűnt, a csalást megértem. De a csalást a szavakban? (...) Aki ugyanis a szavakban csal, nem az életét sikkasztja, sinkófálja el, hanem a vallomás lehetőségét, azt a pillanatot, amiben még a vesztőhely is kisimulhat, mint egy szeretett arc, amikor megbékélt álomba hajol." (Pilinszky János)
 "A szeretetre született ember állandó élménye, hogy egyrészt nem szeretik "eléggé", másrészt hogy nem engedik szeretni, vagy nem engedik "igazán" szeretni. Ennek a tapasztalatnak, a felebaráti, emberi szeretet tragikumának felsorolhatjuk okait, enyhíthetjük fájdalmát, az alapvető ellentmondás akkor is megmarad: szeretetre születtünk, de tökéletes megvalósítását hiába keressük a földön." (Pilinszky János)

 Ajánló:
Pilinszky János - Gyerekek és katonák
DUNA TELEVÍZIÓ: Péntek (November 25.) 23:30
(színes, magyar tévéfilm, 65 perc, 2007)
Rendezte: Dóczy Péter, Jelenczki István
 


2011. november 24., csütörtök

"Dolgozik" az LMP


Kocsmába megy a Heti Hetes

 

 Kényszerpihenője alatt is lesz Heti Hetes. A show decemberben egy pubból fog jelentkezni. 

 

 A gazdasági válság a Heti Hetest sem kíméli: a műsor decembertől márciusig kényszerpihenőn lesz. A produkció decemberben egy pubból fog jelentkezni – írja a Bors. Ha a két decemberi előadás elég nézőt vonz, januárban és februárban is két-két előadással jelentkeznek majd.

Ónodi György, a műsor producere a lapnak elmondta? „Nyilván más hangulat lesz egy pubban, mint a steril stúdióban. Ennek a helyszínnek hallatlan előnye, hogy szűk körben zajlik, nem készül róla felvétel, intimebb lesz és talán bátrabb is. Itt nincs a képernyő alján karika, ehhez nem lesz semmi köze a médiahatóságnak. A szereplők egyértelműbben nyilatkozhatnak bizonyos témákban. Az is előnye, hogy egyszeri és megismételhetetlen élmény lesz mindannyiunk számára, hiszen nem készül róla felvétel” – mutatott rá. Farkasházy Tivadar reméli, hogy márciustól újra képernyőn lesznek: „Izgatottan várjuk ezt a kirándulást, és természetesen drukkolunk azért, hogy márciustól újra kapjunk lehetőséget az RTL Klubon”.

 

Forrás: Bors.hu 

 

Kommentár: Nincs ebben semmi  érdekes, hiszen eddig is úgy ültek és viselkedtek ott, mintha kocsmában lennének. Más kérdés, hogy egy közepesen igényes kocsmából ezt a csürhét úgy vágnák ki, hogy a lába se érné a földet. Mindegy menjenek ahová akarnak csak a képernyőről tűnjön el ez a szánalmas bagázs. Ha a kocsma nem jönne össze (amit könnyen el tudok képzelni) javasolnám valamelyik pesti aluljárót, nyilvános vécét. Azt a szintet ami oda illik talán megütik. Ha nagyon nekifeszülnek.

Hétszáz tagja sincs az LMP-nek

 

Az MTI birtokába jutott belső levelezés szerint november elején 680 tagja volt az LMP-nek. 

Az LMP-nek november elején összesen 680 tagja volt – derül ki egy az MTI birtokába került, a párt belső fórumait a tagbejelentési adatokról tájékoztató e-mailből. Az összegzés szerint az ellenzéki párt taglétszáma alacsonyabb, mint az év elején, bár az elmúlt két hónapban 12 fővel nőtt. Az MTI-nek név nélkül nyilatkozó LMP-sek szerint a hivatalosan regisztrált párttagság egy része csak a levelezőlistákon létezik, a tagok meghatározó hányada nem vesz részt a párt munkájában, sokan az üzenetekre sem válaszolnak. Ezt két, a II. kerületi kampányban írt mozgósító e-maillel is illusztrálták, amelyekből kiderült, hogy vidékről is kellett aktivistáknak a fővárosba utazniuk, hogy biztosan össze tudják gyűjteni az ajánlószelvényeket.

Júliusban feloszlatták a Fejér megyei szervezetet, amellyel az ottani LMP-sek automatikusan elveszítették tagságukat. Az okokról szólva kitértek a párt anyagi helyzete mellett arra, hogy jelenleg hivatalosan két ember dolgozik a hálózatépítésen, ráadásul a „hurráoptimizmus” elmúlt.
Priksz Gábor, az LMP országos szervezője az MTI megkeresésére azt mondta, hogy a 680 tag csak egy pillanatnyi állapotot tükröz. Erős túlzásnak tartja ugyanakkor, hogy sokakat nem lehet utolérni. Hangsúlyozta, hogy a párttagság már akkor is megszűnik, ha valaki nem fizeti a tagdíját.



Kommentár:

Szomorú, hogy még van 680 olyan idióta, aki ennek a viccpártnak egyáltalán bedől. Minden bizonnyal azonban ez a szám több, csak sok a "rejtőzködő" elempés, aki ebben a borzalmas diktatúrában nem meri felvállalni pártszimpátiáját.  hajrá elempé, csak így tovább! Remélem minél hamarabb oda kerültök ahová valók vagytok, a történelem szemétdombjára.

2011. november 21., hétfő

Kötelező videó!



2011. október 29., szombat

Szakítás: Szanyi szerint Gyurcsányék „síkidióták”

 

 

A nagy elhatározás ellenére sem sikerült békésre Gyurcsányék és az MSZP szakítása. Mindkét oldal prominensei keményen odaszólogatnak a másik félnek – írja a Magyar Nemzet.
Korábban még lehetséges partnerként tekintett egymásra Mesterházy Attila és Gyurcsány Ferenc, de a baloldali szakítás nem sikerült elegánsra. Mindkét oldal erős emberei keményen odaszólogatnak egymásnak. A volt miniszterelnök tanácsadója, Gréczy Zsolt az MSZP-s politikusok Júdás-magatartásáról írogat, míg Szanyi Tibor „zsaroló zsebformációnak” tartja a Demokratikus Koalíciót (DK), tagjait pedig „síkidiótának”.

A lap információi szerint a csúnya elválás után csalódottak lehetnek a DK-sok amiatt is, hogy a parlamenti frakcióalakítás nehézségei miatt az MSZP-t kis számban hagyják csak el Gyurcsányért.

Forrás: MNO


Megjegyzés:
Drága jó Szanyi kapitány, mi tartott ilyen sokáig? Az ország nagyobb része ezt már 2004 óta tudja.

2011. október 12., szerda

Kötelező videó!

2011. október 6., csütörtök

Emlékezzünk az aradi vértanúkra!



- Ady Endre -

A föl-földobott kő

 

Föl-földobott kő, földedre hullva,
Kicsi országom, újra meg újra
Hazajön a fiad.
Messze tornyokat látogat sorba,
Szédül, elbusong s lehull a porba,
Amelyből vétetett.

Mindig elvágyik s nem menekülhet,
Magyar vágyakkal, melyek elülnek
S fölhorgadnak megint.

Tied vagyok én nagy haragomban,
Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban
Szomoruan magyar.

Föl-fölhajtott kő, bús akaratlan,
Kicsi országom, példás alakban
Te orcádra ütök.

És, jaj, hiába mindenha szándék,
Százszor földobnál, én visszaszállnék,
Százszor is, végül is.

2011. október 4., kedd

2011. június 8., szerda

Világpanoráma 2011.06.03.

 

Kötelező videó!

2011. június 4., szombat

2011. június 1., szerda

Miért most?



Chicago egykor gengsztereiről híresült el, most pedig arról, hogy egyszerre több holokausztpert kezdeményeztek a szövetségi bíróságokon különböző magyarországi bankokkal és a MÁV-val szemben, a magyar zsidóság 1944-es kifosztására hivatkozva. A chicagói bíró, Samuel Der-Yeghiayan elutasította az alperesek, a Magyar Nemzeti Bank, az OTP, az Erste Bank és az MKB kérését, hogy szüntesse meg az ellenük indított keresetet. A tavaly kezdeményezett többi perrel kapcsolatban is precedensértékű lehet az elutasítás. A bíró arra hivatkozott, hogy az alperesként szereplő bankok rendszeres üzleti kapcsolatban állnak az USA-val.

Az OTP elleni kereset a legmeghökkentőbb, nevezett bank 1944-ben nem is létezett, jogelődje is csak 1949. március 1-jén alakult. Az 1944-es tragikus események alakulásában tehát, amikor a magyar zsidóság deportálása, gettóba zárása és így javainak elrablása megtörtént, nem vehetett részt. A MÁV-perben 95 örökös követel jóvátételt; 240 millió dollár vagyoni kár és egymilliárd dollár nem vagyoni kár megtérítését akarják. A bankperben pedig kétmilliárd dollár vagyoni kárra, illetve az 1944 óta halmozódó kamatokra tartanak igényt. Az alperesekre nézve kedvezőtlen ítéletbe a teljes ország belerokkanhat. Jogosan merül fel a kérdés: miért pont most próbálják tönkretenni a magyar államot? Ezzel persze nem kívánom megkérdőjelezni a perek tárgyát, avagy a zsidóság kifosztását, de számomra megmagyarázhatatlan, hogy ez miért éppen most történik. Keresem a kérdésre a választ, és semmi másra nem tudok gondolni, mint arra, hogy ez egy egyszerű és igaztalan hadművelet a jelenleg regnáló kormánnyal szemben.

A világban mindenhol ismert a néhány éve tartó súlyos gazdasági válság, amely Magyarországot is érintette, sőt érinti, valamint az is, hogy a nyolc évig tartó szocialista-liberális rablógazdálkodás miatt – amelynek terheit a mai napig viseljük – milyen súlyos gondokkal kell országunknak megbirkóznia. E tényeket éppen Chicagóban nem ismerik az egykori magyar gyökerekkel rendelkezők? Sok évtizeddel ezelőtt sem és azóta sem próbálták az országot perelni, pedig korábban is lett volna lehetőség keresetet beadni a jelenlegi alperesek ellen. Leghamarabb már 1947-ben, a párizsi békeszerződés megszületése után, amikor a kék cédulás választásokon csalással győző rákosistáknak vissza kellett volna szolgáltatniuk mind a zsidó, mind a nem zsidó állampolgárok egykori vagyonát. Helyette azonban az 1945 és 1947 között megszerzett kis vagyonkáikat is kifacsarták az államosítással. Elvettek mindent, amit lehetett, rekviráltak, padlást söpörtek, és aki ellenszegült, már jött is érte a fekete autó. Ha aztán túlélte az ÁVH vendégszeretetét, az Auschwitz és a Gulag ihlette táborokba került. A „rendszer ellenségeivel” kegyetlenül leszámoltak, és Sztálin halála kellett ahhoz, hogy a táborok megszűnjenek. Az oda elhurcoltak szabadulásuk után legjobb esetben is csak lecsupaszított életüket kaphatták vissza, kártérítésről, ja­vaik visszaadásáról szó sem lehetett. Így aztán helyesebbnek tartanám, ha ezeket a pereket a jelenleg is funkcionáló MSZP ellen indítanák, hiszen korábbi jogelődei, az MKP, az MDP és az MSZMP birtokolta nagy részben a Magyarországra visszakerült vagy el sem vitt zsidó és nem zsidó javakat.

1989-ben fellélegzett az ország, s a köztársaság kikiáltása után sokan elhitték, visszakaphatják egykori értékeiket. Kárpótlási jeggyel tömték tele a zsebüket, amely már akkor sem érte a felét sem, amikor kifizették. A zsidóság akkori vezetője, Feldmájer Péter addig próbálta csűrni-csavarni a kedvező kifizetést a zsidóság számára, ameddig az első kormányciklusban a magyar zsidóság egy fillért sem kapott. Erről azonban mára sokan elfeledkeztek, így aztán azóta több részletben fizették ki a jogos kárpótlásokat. Ideje lenne, hogy Feldmájer, akit ismét a zsidóság élére választottak, kiálljon, és tételesen elszámoljon az összegről, amit az elmúlt két évtized alatt kapott a zsidóság. Be kellene fejezni a kárpótlás körüli félrevezető vitákat.

Kevesen tudják, hogy 1973-ban az Egyesült Államok és a Magyar Népköztársaság kormánya vagyonjogi megállapodást kötött, amelynek alapján a magyar állam húszmillió dollárt fizetett, hogy véglegesen rendezze az Amerikában élő egykori magyar állampolgárok 1939 és 1973 között keletkezett vagyonjogi igényét. 1973-ban Faluvégi Lajos volt a pénzügyminiszter, a Nemzeti Bank elnökét László Andornak hívták, és helyettese Fekete János volt. Jó lenne tudni, vajon milyen megfontolásból, milyen nyomásra fizették ki az összeget, és egyáltalán, miből? Hitelből, amit az USA folyósított, s amit aztán az összes magyar állampolgáron hajtottak be? De jó lenne tisztázni azt is, hogy a hetvenes évek elején a Nyugat-Németországból a magyar zsidóság számára érkezett speciális kárpótlás hogyan került kifizetésre, és mekkora összegről van szó, hiszen dokumentumok alapján bizonyítható, hogy a magyar állam igencsak megsarcolta azt. A jelenlegi perekben az amerikai felperesek hangsúlyozottan a saját nevükben járnak el, s kihagyják belőle a Magyarországon élő zsidóságot. Azonban máig ismeretlen az úgynevezett aranyvonatok sorsa, amelyek végállomásként visszaérkeztek ugyan Magyarországra, de tartalmuk hollétét homály fedi, a javak jogos tulajdonosaik helyett a kommunisták zsebébe vándoroltak.

Bizonyos érdekcsoportok nemcsak politikai, gazdasági fronton is támadást intéznek Orbán és kormánya ellen, kezükben tartva még mindig a médiumok nagyobb részét, mert nem tudnak beletörődni, hogy a jelenlegi kormány másfajta Magyarország alapjait kívánja megteremteni. Így nem meglepő, hogy ha kell, még egy olyan bankot is megpróbálnak bűnbakként belehúzni a perbe, mint az OTP vagy jogelődje, amely 1944-ben, mondom megint, még nem is létezett.

Természetesen ezáltal megint lehet játszani az antiszemitizmussal, mint a jelenkor egyik legveszedelmesebb játékával, lehet sulykolni a bűnös nemzet fogalmát, világgá lehet kiáltani, hogy akik napjainkban születnek, vagy még meg sem születtek, azok is felelősek a korábbi bűnökért. A per kimenetele előre nem jósolható meg, csak az, hogy a következő tárgyalásig – amely június 28-án lesz – vesztes pozícióban várják a pert a perbe fogott bankok. Mert merjük végre kimondani: inkvizíciót indítottak Chicagóban Magyarország ellen. 

(Forrás: magyarhírlap.hu)