Kommentár

Lendvai Ildikó,az MSZP frissen kinevezett pártelnökasszonya, úgy véli, hogy az elmúlt két hét nem volt éppen egy "dicsőséges időszak". A naiv ember ilyenkor azt hinné, hogy a kisimítot arcú Ildikó, ha finoman is de kritikával illetei a saját pártjának ámokfutását és egy kis önkritikát gyakorol.

Aztán elolvasva az interjút sajnos nem történt semmi újdonság. Az MSZMP egykori kultúrális alosztályának osztályvezető asszonya sajnos újra a régi nótát fújja. Nem az volt a baj az elmúlt két hétben, hogy egy olyan párt nevezett új miniszterelnököt, amely semmiféle társadalmi támogatottsággal nem bír. Nem az, hogy a miniszterelnök személyéről egy alig 2-3 százalékos támogatottságú párt dönt, végig az új választások megszavazásával sakban tartva az MSZP-t. Nem az, hogy olyan jelölteket szerettek volna a nemzet nyakába rakni akik egyszer már nyíltan bizonyították nemzetietlen, idegen érdekeket előbbre helyező országrontó politikájukat (Bokros, Surányi). Nem az a baj, hogy egy olyan miniszterelnököt választottak végül, aki egyrészt eddig is tagja volt a kormánynak vagyis ugyanúgy tehet arról, hogy az roszág a tönk szélén áll, másrészt üzletei révén (Wallis, Hajdú-Bét) több száz család tönkretételéért, és legalább 9 ember öngyilkosságáért közvetve vagy közvetetten felelős.

Nem ez a baj az elmúlt két hétben, hanem, hogy a közel 20 minszterelnök egyikét lezsidózták, tüntetni mertek, fenyegettek stb... Ez volt a legfőbb probléma az elmúlt két hétben. Vastag a bőr Lendvai arcán azt már eddig is tudtuk.