A rendszerváltozás piszkos ügyletei: eladott aranyfedezet
Talán kevesen tudják, de 1989-től kezdődően fokozatosan eladták Magyarország valutájának aranyfedezetét. 57 tonnát! Az aranyrudakból ékszert készítettek. Az elkövető másfél év felfüggeszetett kapott.
A Magyar Nemzeti Bank aranykészletéhez kapcsolódó csempészettel kezdettől Kovács Mihály volt bankárt gyanúsították a rendőrök. Kovács Mihály múltja amúgy csupa rejtély, hiszen közvetlen a második világháború után emigrált Ausztráliába, ahol kezdetben káposztasavanyítással foglalkozott. Angliában már ékszerészként tűnt fel, s akkor lett a Magyar Nemzeti Bank kiemelt ügyfele, amikor még Fekete János volt az MNB devizaügyekért felelős elnökhelyettese.
Kovács, mint londoni ékszerész, „másodállásban” magyar vezető tisztségviselők gyerekeit taníttatta a szigetországban, többek között Grósz Károly fiát. Kovács Mihály a rendszerváltáskor tért haza Magyarországra, ahol megszerezte az Agrobank részvényeinek többségét, amelyek akkor rendkívül nyomott áron voltak megvásárolhatók. A Németh-kormány utolsó hónapjaiban az akkor már a Miniszterelnöki Hivatal titkárságának vezetőjeként dolgozó Kunos Péter került az Agrobank vezérigazgatói székébe.
A rendőrség 1996 májusában – függetlenül az Agrobank-ügytől –, őrizetbe vette Kovács Mihályt. A vád: üzletszerűen, jelentős értékű vámárura elkövetett csempészet, adócsalás és devizagazdálkodás megsértése volt. Kovács természetesen nem ismerte el a vádak megalapozottságát, s hamarosan szabadlábra helyezték. Az ügy előzménye, hogy Kovács Mihály 1989 és 1994 között egyszerűen eladta a Magyar Nemzeti Bank aranyfedezetének kilencven százalékát. 57 tonna aranyat adott el, illetve kikölcsönözte, külföldön finomíttatta, – az aranyrudakból ékszert készített.
Az aranyrudak eladását az MNB akkori elnöke, Surányi György tette lehetővé. E döntés miatt az ügy közgazdasági vita, nem pedig büntetőeljárás tárgya lett, függetlenül attól, hogy egy ország nemzeti valutáját aranyfedezet biztosítsa-e vagy sem, hogy az aranykészlet kiárusítása nemzeti érdeket sért-e vagy sem. Érthetetlen módon nem az szerepelt a vádban, hogy eladták Magyarország aranykészletét, hanem az, hogy a rendőrség szerint ténylegesen több arany áramlott be az országba Kovács cégén keresztül, mint amennyi a vámáru-nyilatkozatban szerepelt, illetve finomítás címén kiment az országból.
Az ügy akkor kezdett bonyolulttá válni, amikor az Agrobankos Kunos Péter is színre lépett. Kiderült, Surányi György karrierje szorosan kötődött Grósz Károlyhoz, aki abban az időben a Minisztertanács elnöke volt. Ő nevezte ki az MNB élére Bartha Ferencet, a tervhivatal élére Kemenes Ernőt, Surányi György pedig beosztottja volt Kemenesnek.
Kovács Mihály végül másfél év felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Az ügylet során 57 tonna aranyrúd tűnt el a Magyar Nemzeti Bank trezorjaiból.
(Forrás: Virtus.hu)
Kovács, mint londoni ékszerész, „másodállásban” magyar vezető tisztségviselők gyerekeit taníttatta a szigetországban, többek között Grósz Károly fiát. Kovács Mihály a rendszerváltáskor tért haza Magyarországra, ahol megszerezte az Agrobank részvényeinek többségét, amelyek akkor rendkívül nyomott áron voltak megvásárolhatók. A Németh-kormány utolsó hónapjaiban az akkor már a Miniszterelnöki Hivatal titkárságának vezetőjeként dolgozó Kunos Péter került az Agrobank vezérigazgatói székébe.
A rendőrség 1996 májusában – függetlenül az Agrobank-ügytől –, őrizetbe vette Kovács Mihályt. A vád: üzletszerűen, jelentős értékű vámárura elkövetett csempészet, adócsalás és devizagazdálkodás megsértése volt. Kovács természetesen nem ismerte el a vádak megalapozottságát, s hamarosan szabadlábra helyezték. Az ügy előzménye, hogy Kovács Mihály 1989 és 1994 között egyszerűen eladta a Magyar Nemzeti Bank aranyfedezetének kilencven százalékát. 57 tonna aranyat adott el, illetve kikölcsönözte, külföldön finomíttatta, – az aranyrudakból ékszert készített.
Az aranyrudak eladását az MNB akkori elnöke, Surányi György tette lehetővé. E döntés miatt az ügy közgazdasági vita, nem pedig büntetőeljárás tárgya lett, függetlenül attól, hogy egy ország nemzeti valutáját aranyfedezet biztosítsa-e vagy sem, hogy az aranykészlet kiárusítása nemzeti érdeket sért-e vagy sem. Érthetetlen módon nem az szerepelt a vádban, hogy eladták Magyarország aranykészletét, hanem az, hogy a rendőrség szerint ténylegesen több arany áramlott be az országba Kovács cégén keresztül, mint amennyi a vámáru-nyilatkozatban szerepelt, illetve finomítás címén kiment az országból.
Az ügy akkor kezdett bonyolulttá válni, amikor az Agrobankos Kunos Péter is színre lépett. Kiderült, Surányi György karrierje szorosan kötődött Grósz Károlyhoz, aki abban az időben a Minisztertanács elnöke volt. Ő nevezte ki az MNB élére Bartha Ferencet, a tervhivatal élére Kemenes Ernőt, Surányi György pedig beosztottja volt Kemenesnek.
Kovács Mihály végül másfél év felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Az ügylet során 57 tonna aranyrúd tűnt el a Magyar Nemzeti Bank trezorjaiból.
(Forrás: Virtus.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése