Gondoskodó állam
Amint arra talán emlékezik mindenki, valamikor a nyár elején jött a hír, miszerint az elesettekkel mindig is oly' szolidáris kormányunk egy úgynevezett "krízisalapot" hoz létre nagyjából egymilliárd forintnyi keretösszeggel, amiből egyszeri, kis összegű, vissza nem térítendő támogatást adna azoknak, akik a válásg következtében tönkrementek. Ez eddig jól is hangzott, még akkor is, ha már előre lehetett sejteni, hogy ezúttal sem a szolidaritásról fog szólni a kormány legújabb ötlete. Már csak azért is vol okunk a kételkedésre, mert közzétették azt is, hogy természetesen az egymilliárdos "krízisalap" csak a kezdet. Ugyanis ide fog befolyni majd a miniszterelnök fizetése (havi 1 forint?) továbbá "a havi kétmillió forintnál többet kereső állami vezetők fizetésének kétmillió feletti része, illetve szó van arról is, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által megbírságolt bankok büntetése is bővítené a keretet. Ezek mellett november 15-ig társadalmi és gazdasági szervezetek, valamint magánszemélyek felajánlásait is várják."
Na azt leshetik. Mármint az állami vezetők befizetéseit. Gondoltuk előre, ám azóta bebizonyosodott, hogy valóban így is lett. Alig- alig csordogált valamennyi befizetés a nagy reményekkel létrehozott "krízisalapba".
Talán ezért talán másért, nem tudni, de ami történt, az több mint felháborító. Három energiaszolgáltató cég, az E.ON az ELMÜ és az ÉMÁSZ ugyanis szakított a nagy cégek garasoskodásával és közel 5 milliárddal járult hozzá a kírzisalaphoz. Szép- szép, ám volt egy kis bökkenő. A pénz, amivel olyan bőkezűen bántak, nem őket illeti. Nem a saját pénzükből nagylelkűsködtek. A Miniszterelnöki Hivatalban hoztak egy határozatot, mi szerint azt a bevételt, ami a fogyasztók "túlszámláztatásából" keletkezett, nem adhatják vissza azoknak akiket megkárosítottak, hanem kötelesek a "krízisalapba" juttatni. Igaz ugyan, hogy március 31.-én a Miniszterelnöki Hivatal még olyan határozatot hozott, hogy az áramszolgáltatók kötelesek visszafizetni a túlszámlázásból eredő valamennyi pénzt a fogyasztóknak, ám mindez nem jelent semmit. Gyorsan, mielőtt a pénzt visszafizették volna a szolgáltatók, alkottak egy újabb törvényt, (júliusban!) amely szerint az áramszolgáltatóknak mégsem a fogyasztóknak kell fizetni, hanem közvetlenül a kírzisalapba juttatni, s majd onnan kiutalják azoknak akik a leginkább rászorulnak. De nem ám a teljes összeget. A közel 5 milliárd forint 60%-a megy a kírzisalapba és csak a 40%-át utalják ki, alapítványokon (!) keresztül azokhoz, akiknél már a villanyórát is leszerlék. Csak azt nem értem miért nem az egészet, ha már úgy is jótékonykodnak mások pénzéből? Miért kell a 60%-ot benntartani a "kírzisalapban"? Azért sejtésem természetesen van. Mindenesetre meglehetősen hajmeresztő történet.
Ha másképpen nem megy, akkor így oldják meg az "önkéntes hozzájárulást".
Na azt leshetik. Mármint az állami vezetők befizetéseit. Gondoltuk előre, ám azóta bebizonyosodott, hogy valóban így is lett. Alig- alig csordogált valamennyi befizetés a nagy reményekkel létrehozott "krízisalapba".
Talán ezért talán másért, nem tudni, de ami történt, az több mint felháborító. Három energiaszolgáltató cég, az E.ON az ELMÜ és az ÉMÁSZ ugyanis szakított a nagy cégek garasoskodásával és közel 5 milliárddal járult hozzá a kírzisalaphoz. Szép- szép, ám volt egy kis bökkenő. A pénz, amivel olyan bőkezűen bántak, nem őket illeti. Nem a saját pénzükből nagylelkűsködtek. A Miniszterelnöki Hivatalban hoztak egy határozatot, mi szerint azt a bevételt, ami a fogyasztók "túlszámláztatásából" keletkezett, nem adhatják vissza azoknak akiket megkárosítottak, hanem kötelesek a "krízisalapba" juttatni. Igaz ugyan, hogy március 31.-én a Miniszterelnöki Hivatal még olyan határozatot hozott, hogy az áramszolgáltatók kötelesek visszafizetni a túlszámlázásból eredő valamennyi pénzt a fogyasztóknak, ám mindez nem jelent semmit. Gyorsan, mielőtt a pénzt visszafizették volna a szolgáltatók, alkottak egy újabb törvényt, (júliusban!) amely szerint az áramszolgáltatóknak mégsem a fogyasztóknak kell fizetni, hanem közvetlenül a kírzisalapba juttatni, s majd onnan kiutalják azoknak akik a leginkább rászorulnak. De nem ám a teljes összeget. A közel 5 milliárd forint 60%-a megy a kírzisalapba és csak a 40%-át utalják ki, alapítványokon (!) keresztül azokhoz, akiknél már a villanyórát is leszerlék. Csak azt nem értem miért nem az egészet, ha már úgy is jótékonykodnak mások pénzéből? Miért kell a 60%-ot benntartani a "kírzisalapban"? Azért sejtésem természetesen van. Mindenesetre meglehetősen hajmeresztő történet.
Ha másképpen nem megy, akkor így oldják meg az "önkéntes hozzájárulást".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése