Ez a blog nacionalista,rasszista, antiszemita, homofób, xenofób, revizionista, irredenta, fasiszta, soviniszta, félelemkeltő és gyűlöletkeltő gondolatokat tartalmaz! Egyesek szerint...

2008. október 28., kedd

Új 200-as: tarolt a Lánchíd



A vártnál többen, csaknem kétszázezren vettek részt a Magyar Nemzeti Bank szavazásán, ahol a leendő 200 forintos érme képét lehetett kiválasztani. A szavazatok több mint felét a Lánchíd szerezte meg, így legrégebbi és legnépszerűbb Duna-hidunk szerepel majd legújabb érménken.


A forint történetében először fordul elő, hogy egy pénzen szereplő motívumot azok választották ki, akik nap mint nap kézbe veszik majd. A szavazáson résztvevők magas száma azt mutatja, hogy a lakosság valóban fontosnak tartotta, hogy elmondhassa véleményét és részt vehessen az új 200-as kialakításában - mutat rá a jegybank közleménye.

A két héten át tartó szavazáson a lakosság tetszését leginkább a Lánchíd (52 százalék) nyerte el, majd a fehér gólya (18 százalék) és a Megyeri-híd (13 százalék) következik. Negyedik lett a fakopáncs (8 százalék), utolsó előtti a cifra kankalin (6 százalék), a sort pedig a kövér daravirág (3 százalék) zárja.

(Forrás: vgo.hu)




2008. október 27., hétfő

Blogolók


Hogy ez a megnevezés nyelvtanilag mennyire helyes azt nem tudom de tény, hogy Gyurcsány óta tudjuk, blogot írni menő és trendi dolog politikusi körökben is. Nem csak időtöltésnek, kikapcsolódásnak hanem az "emberközeli" politikus látszatának keltésére is tökéletesen alkalmas. Feltéve, hogy ezt a meglehetősen átlátszó piárfogást van még aki "emberközelinek" gondolja és nem egyszerű önreklámozásnak, magamutogatásnak. Ez már természetesen gusztus és ész dolga. Tény azonban az, hogy Gyurcsánytól kezdve Orbánig blogol ma már minden magára valamit is adó, vagy éppen nem adó, politikusunk. Így tesz Gréczy Zsolt, a miniszterelnök kommunikációs főtanácadója is. Miért éppen ő maradna ki ebből a meglehetősen illusztris társaságból. Ráadásul pont ő ne tenné, aki íráskészségét már korábban is bizonyította.

A jó Zsolti, mielőtt Gyurcsány kommunikációs főmuftija lett (gratulálunk hozzá), meglehetősen sok helyen megfordult. Volt ő a Mai Nap "kultúrális rovatának tagja"(sic), publikált az Élet és Irodalomban és a 168 órában is. Majd átnyergelt más vizekre, sokoldalú a Zsolti fiú, és vezetett műsort a Juventus Rádióban. S ha már könnyűzene, Zsolesz házigazdája volt számos R-Go koncertnek, B.B King budapesti koncertjeinek, Presszer Gábor szólólemezeiben is közerműködött. Nem utolsó sorban pedig írt dalszöveget olyan előadóknak, mint Delhusa Gjon, Szikora Róbert vagy a Pa-Dö-Dö. Legismertebb slágere a By-By Szása.

Ebből is kitűnik, hogy ez a Zsolti gyerek bizony érti a dolgát. Ezért is lett Gyurcsány jobbkeze. S talán éppen a karizmatikus főnöke volt rá oly' nagy hatással, hogy maga is blogolni kezdett. Ezt ugyan nem tudhatjuk, de tény, hogy gondolatait főnökéhez hasonlatosan Zsoltika is megosztja velünk. Köszönjük. S ha már itt tartunk, pillantsunk is bele legújabb eszmefutatatásába, aminek központis figurája ki is lehetne más mint, Orbán Viktor. Íme egy magvas megállapítás eme kortárs íróóriástól. (A mű címe "Csendes ünnep - ünnep nélkül")
„Orbán Viktor, aki maga alá söpörte a nácizmus minden szennyét, hogy nagyobb kupacon ülhessen, úgy tesz, mint aki nem érti: világválság idején az ország vezető erőinek össze kell zárniuk.”
Ezt az epés megállíptást böfögte ki magából blogjába a jó Zsoltika, a szintén nagyívű miniszterelnökünk kommunikációs agytrösztje. Mit is fűzhetnénk ehhez hozzá? Madarat tolláról... Azért kíváncsi lennék mi lenne akkor, ha történetesen Orbán Viktor nevét kicserélnénk mondjuk Gyurcsányra a "nácizmust" meg "kommunizmusra".


2008. október 25., szombat

Tollas Tibor:
Bebádogoznak minden ablakot



Az életből csak ennyi fény maradt,
Csillagos ég, tenyérnyi napsugár.
Ezt vártuk nap-nap, homályos falak
Üregéből esténként-délután.
S elvették ezt is, a tenyérnyi napot:
Bebádogoztak minden ablakot.

Tágult szemekkel kék tengerét látom
Nápolynak, s fénylő partjai felett
Még vár a Vezúv, pipál és a tájon
Barnára lesült boldog emberek.
Látjátok? Éjben élünk, mint vakok,
Bebádogoztak minden ablakot.

Tízen fekszünk egy fullasztó szűk lyukba',
A szánk kapkodja be a levegőt,
Mint partra vetett halak kopoltyúja
Tátogunk némán – s érzed, nincs erőd
Szívni az étel s ürülék szagot:
Bebádogoztak minden ablakot.

Az Alpeseknek fenyves illatából
Míg csokrot küld a hűs nyugati szél
És lelket öblít fenn a tiszta távol
S mosolygó hegyek hószaga kísér,
Itt tegnap társam tüdőbajt kapott,
Bebádogoztak minden ablakot.

Csendet hasít a sétahajó kürtje.
A falon sikló leánykacagás
Nem visszhangzik már zengőn a fülünkbe
S az ezersípú nyár nem orgonáz.
Süket a cellánk, minden hang halott,
Bebádogoztak minden ablakot.

Túl Barcelona kertjein szitálva
Egy barna asszony meleg hangja búg
És alkonyatba pendül a gitárja.
Hol táncolóktól tarka még az út;
S fülünkbe folynak az ólmos napok...
Bebádogoznak minden ablakot.

Tapintanánk a bársonyos egekbe,
Ujjunk hegyéből kiserken a vér.
Mint koporsóba, be vagyunk szegezve,
Csak daróc szúr, vagy poloska ha ér.
Simogatnánk a sugaras napot –
S bebádogoztak minden ablakot.

Londonban bál van, sima termén siklik
A sok selyembe öltözött leány.
Puha hajuknak hamvassága izzik
Lágy bútoroknak tükrös hajnalán.
Nyugat táncol – tán végképp eladott?! ...
S bebádogoztak minden ablakot.

Nyelvünket mosta friss tavasz zamatja
Most nyögve nyeljük nyirkos kortyait
Az alvadt bűznek, hol minden falatra
Émelygő gyomrod felfordulna itt.
De lenyeljük e végső falatot:
Bebádogoztak minden ablakot.

Az éhség marta testünket telt álom
Lakatja jól – és ínyenc ételek
Ízét kínálja Párizs – szinte látom,
Hogy kúszik el a neonfény felett
A Néma Rém – s nem lesz több hajnalod ...
Bebádogoznak minden ablakot!

A rádiók csak üvöltsék rekedten
A szabadságot s az ember jogát.
Itt érzi csak befalazott testem
A milliókkal Moszkva ostorát.
S Váctól Pekingig zúgják a rabok:
– Ha nem vigyáztok, az egész világon
Bebádogoznak minden ablakot
!

2008. október 24., péntek

Önriport, avagy kapjátok be...


Önriport. A műfaj gondolom ismerős a „Magyar Mérce” olvasóinak. Ott olvashattuk a rengeteg remittenda lapban (ez azt jelenti, hogy a kutyának sem kell) ilyesféle öntömjénezős baromságot. Így magam is erre fanyalodom, már csak azért is, hogy végre megjelenjen a véleményem kendőzetlenül, bár megmondom a frankót, eléggé magam alá fogok kérdezni, mint a „Napkelte” – című műsorban a csicskák, vagy, mint Novák Előd az említett sajtpapíron. Tehát:
- Üdvözöllek blogomban, kedves Csabex! Vagy szólíthatlak „Megváltónak”?
- Nem. Szerénységem nem engedi.
- És Cassandrának?
- Jajj, cukifiú, nem kéne… Ja,,, hogy jóstehetség? Ne szólíts így sem, mert az én jóslataim sajnos bejönnek, ámde utólag még senki sem tisztelt meg azzal, hogy BAZMEG igazad volt. Jajj, illetve két embert azért megemlítenék: egyik be akart lépni a Gagyar Márdába (így írjad, he!) de lebeszéltem róla, hogy várja meg, hogy mi sül ki az egészből, nos ő utólag megköszönte, hogy visszatartottam. A másik sajnos volt oly botor, hogy intésem ellenére belépett a Jobbik-ba, aztán egy év múlva beismerte, (miután kilépett-kiutálták) hogy igazam volt, egy röhej az egész, persze miután kilépett, rögvest lezsidózták a feleségét. De ez természetes. Így megy ez.
- Most egy pillanatra időzzünk el a múltadnál. Milyen alapon osztod az észt te mindenféle ifjú és lánglelkű szellemóriásnak és törpének?
- Nos, meg kell, hogy mondjam: 30 éves vagyok. Több mint tíz éve foglalkozom a politikával, magyarsággal, zsidósággal és eme témákkal. Ó, és hadd mondjam el, hogy nem valami rockzenekar ébresztett önnön identitásomra, hanem a rengeteg olvasás. Tudom, ez a mai nemzetieknek arculcsapás, hogy nem a szentháromság irányított: a Kárpátia, Wass Albert és a Sokkoló… Bár egy időre ugyan magához vonzott a Kárpátia nevezetű rockzenekar, de idejében felismertem, mekkora pénzhajhász brigád. Wass Albert összes könyvét olvastam, gyönyörű művek, viszont rengeteg más könyv is van, amely nem kíván távol tartani a megélhetés miatt a szélsőségektől…
- Ezzel mire célzol?
- Csak röviden: az emigrációba kényszerült író persze, hogy baszogatta a nyilasokat is, másként ki sem adták volna egy kötetét sem.
- Aha. A „Sokkolót” már nem is kérdezem.
- Ne is…- Akkor mit ajánlasz olvasnivalónak?- A mai „újradikálisoknak” mindenképpen David Duke könyveit, továbbá Marschalkó Lajos és Bosnyák Zoltán műveit. Újság pedig mindenképpen a „Szittyakürt”, még ha nem is osztogatnak mellé „Wellness-papucsot”.
- Ha jól tudom, politikai credod-ba tartozik néhány szentként tisztelt nagy magyar visszautasítása is…- Igen, beszélhetnénk hosszasan István királyról is, aki a magyarságot megfojtotta, és ősi emlékeinket elpusztíttatta, de szóba jöhet Horthy is, akitől minden „újradikális” elélvez, holott az országot elárulta, alkusz volt, és a Kornfeld-brigáddal kártyázgatott. Manapság sajnos nagy kultusza van ennek a politikusnak, aki a Nemzetvezetőt börtönbe záratta.
- Oké, térjünk vissza napjainkra..
- Mire vagy kíváncsi?
- Honnan indultál?
- Nahát, megmondom őszintén, vártam ezt a kérdést. Én a MIÉP-től indultam. Azok azért valamennyire politikai pártnak néztek ki, volt köztük mindenféle szakértő, meg zsidóztak rendesen is…:) Mi kellett egy magamfajta nemzetmentő tinédzsernek? Ez. És míg mások kannásbortól hánytak fekve a punkkoncerteken, addig én a nemzeti koncerteken hánytam fekve a sörtől… Aztán jött a válság, amelynek következményeképpen szakítottam a MIÉP-pel…
- Miért is?
- Hosszú történet, hagyjuk inkább, csalódtam bennük, pénzhajhászat volt az is… No meg persze segített az éppen kialakuló pártocska aknamunkája is, gondolom velem együtt sokaknak, akik elhitték, hogy a MIÉP nem létezik, meg, hogy minden pénzt zsebre vágnak… Gizi meg ilyesmi… Mondják ezt azok, akik összeálltak egy bősz judeobolsevik feleségével…
- A Jobbikra célzol?
- Hát persze, haver, ne felejtsd el, ha bármi rosszat mondok, az csakis ezekről szólhat… No meg Budaházy és Toroczkai…. Őket se felejtsük ki…
- És Tomcat?
- Na bazz… Mit is mondhatnék róla? Liberálisból radikális, fából-vaskarika. Mindenesetre tetszik a kommunikációja. Torkig vagyok a karótnyelt barmokkal, akik nem látnak tovább a „vesszentrianon”-nál. Hogy keresztény módjára lenyelünk mindent, és nem dobjuk vissza a szart. Régóta hiányoltam egy olyan hangot, amely a saját hangnemében ossza ellenségeinket, és Tomcat így tett. Sokkal több fricskát nyomott a szemetek orra alá, mint bármelyik politikus, aki naggyűléseken fossa a szavait, és kurva okosakat mond, amitől hívei benedvesednek, és erekciójuk támad. Ja, hogy ez jó néhány ezer embernek, az biztos fasza, de a magyarság mégiscsak az ilyesfajta kommunikációra kapja fel a fejét… És Tomcat ebben az irányban elég sokat tett le az asztalra…
- És Te?
- Nos, jómagam megpróbáltam, volt egy „Egység” című lapom, amely valami húsz hónapot megélt, és eljutott szerencsére még a Felvidékre is és egyéb helyekre, de befejeztem. Egyébként néhány radikális is onnan tanulta az abc-t, aztán azóta ők hiszik magukat a spanyolviasz felfedezőjének.
- Mintha személyes sértettséget éreznék benned…
- Nem, félreértés ne essék, nem vagyok ilyen kicsinyes szar, mint egyesek, akik magukból indulnak ki. Mindenféle személyes sértettséget és egyéb baromságokat képzelnek, holott egyszerű, mindig is rühelltem a hülyéket, meg a pózereket. Mindegy, hagyjuk.
- Voltál MIÉP-tag, vagy bármelyik párt tagja?
- Soha. Nekem ne mondja meg senki, hogy éppen aktuálisan mit gondoljak. Nem várom meg a sajtótájékoztatót, hogy megtudjam, mit is kell szajkóznom, önálló gondolatokkal rendelkezem. Ezt néha a debilek „liberalizmusnak” is mondják, de hát ők nagyrészt a világba vak birkaként néznek, és nincsenek abszolúte tisztában a fogalmakkal… Még a liberalizmus szóval sem. Vagy pedig teljes mértékben a saját gerendájukkal sem néznek szembe, miközben mások szálkáit baszkodják.
- Néha furcsán olyan, mintha inkább a nemzetieket zargatnád, nem is az igazi ellenségeket, MSZPSZDSZZSIDÓKCIGÁNYOK..stb- Nos, ez az érted haragszom, nem ellened kategória. Sajnos soraink telitöltődtek idiótákkal, akik tudatlan tuskók, nagyon szégyellem, amikor egy ilyen embert megnyilatkozni látok: szégyen. Buta, ostoba emberek többet árthatnak nekünk, mint az ellenfél. Ez tény. Persze addig, amíg kutyát-macskát köreinkbe veszünk, mert a mennyiség a fontos, nem is lesz változás. De ez van. Minőségi emberek meg nem lesznek párt tagjai, ahol a kötelező haladási irányt folyton a szájukba rágják. Ördögi kör ez.
- Aha. De most akkor egy sarkalatos pont: Mi bajod a Jobbikkal?
- Pont a fentebb említett ostoba öntudatlanság, a kritikátlan odaadás. Mintha egy rockzenekar lenne. Nem is vagy magyar, ha felböfögsz néhány kritikát. Jobb esetben internetnáci vagy, fotelforradalmár, rosszabb esetben áruló, bomlasztó, liberálanarchista provokátor. Teszem hozzá, mondják ezeket a jelzőket olyanok, akik 1-2 éve fedezték fel nemzeti érzelmüket, most pedig bőszen fújják az orrukat a retkes nyakukba kötött Szent Árpád-sávos zászlóba, mint valami csöves cowboy-ok. De visszatérve a lényegre: aki tisztességtelenül játszik egy bizonyos cél érdekében, az számomra elveszett. Gerinctelen, és akkor beszélhetünk a kamuközvéleménykutatásokról, vagy a kuruc.info-ról, amely a Jobbik kezében van, de úgy tesznek, mintha tisztán a nemzet lenne számukra a legfontosabb. Nem csoda, hogy folyamatos műbalhék sora pattan ki abból a műhelyből. Nohát, ilyenkor elég Vona egy mondata is, ami elítéli ezt, onnantól övé az utcai harcosok szavazata is. De folytathatom a Magyar Gárdával is, ami a Jobbik legjobb húzása is volt, ingyen propaganda, csak az a szomorú, hogy annyian be is vették. Dósát nem tartottam sokra eddig, de legalább felismerte, hogy egy lankadt faszt tömködnek folyton a szájába…
- Ha ennyire fikázol mindent, milyen alternatívát tudsz nyújtani?
- Én lófaszt sem. Nem vagyok politikus, mivel elég egyenes a gerincem. Ami megoldás lenne számomra, ha a kiskirályok befejeznék a saját kis birodalomépítésüket, és összefogna a nemzeti oldal. Tudom, ez utópia, nem lehet soha egy platformot építgetni, amíg vannak olyanok, akik a saját kurva zsebükre játszanak. Lásd MIÉP és Jobbik. És addig sem, amíg a saját szar egójukat építik, mint Toroczkai és az IQ-deficites Budaházy. Nem ügynöközök, mert már ez is unalmas. Szóval egyelőre nincs alternatíva, de mi a faszt vársz, ha nem ízlik a kaja az étteremben, akkor téged állítanak a gáztűzhely mellé, hogy főzz mást? Nem. Ha valami szar, arról beszélni kell. Ha valami rohad, azt ki kell dobni a többi közül, mielőtt megrontja azokat is. Mondjuk ezen az oldalon réges-régen rohad minden. Kuruc.info balhézik a MÖM-mel, a Jobbik balhézik Tomcat-tel, a Nemzeti motorosok balhéznek a tuggyistenkivel… Olyan kurva sok ember és vezetőnek alkalmatlan, totális káosz minden irányból. Szóval baszod, nem látok alternatívát, de az biztos, hogy jelenlegi állás szerint egyik párt sem kapja meg a szavazatomat. Sőt igyekszem lebeszélni mindenkit a birkaságról.
- Szóval tényleg anarchista vagy?
- Anyád. Ha lenne egy nyilaskeresztes párt, egy olyan vezetővel, mint Szálasi Ferenc, azonnal belépnék. De manapság nincs ilyen, csak hazug politikusok, akik valóban „politikusok”, nagyot ígérő senkik… A történelem nem fog rájuk emlékezni soha, és nem is érdemlik meg. Sem Orbán, sem Vona, sem Csurka. Csak a mi kis rövid életünkben döntőek, de ezek az égegyadta világon soha nem lesznek történelmi tényezők. Mert nincs gerincük. Mert folyton a népszerűséget keresik, megfelelni vágynak, és demagógok. Nullák. Bár Csurka a többi említetthez képest még gericoszlop, mert Vona már most úgy beszél, mint Orbán. Híveit persze ez kurvára nem érdekli, mert első a PÁRT, meg a KÖZÖSSÉGI érzés, egy az akol egy a zászló, a nemzet meg le van szarva. Vagy lenézve, mert kurva MSZP – szavazó. Hát, barátom, az sem rossz ember, az is magyar, de senki nem mondja el neki, hogy rosszat tesz. Dsida Jenő szavaival élve:
„Sok tévelygés és sok kanyar után
jutottam el ide:ha bűnös is, magyar
ha tolvaj is, magyar,
ha gyilkos is, magyar,i
tt nincsen alku, nincsen semmi - de.
Gyűlöletes, ki ünneplő ruháját
virágos lelkét fitogtatva henceg,
mi elesettek, páriák vagyunk,testvérek
a nyomorban és a bűnben,
sápadtak, torzak, bélyeges fegyencek.”
- De hát mégis növekszik a Jobbik-tábora…
- Hát persze, a falu bolondját is beveszik, csak legyen szervezet… Nem csoda, hogy minden héten újabb „alapszervezet” alakul… Van egy elnök, alelnök, meg pénztáros, és beosztott. És lehet hirdetni: újabb szervezet alakult. Aztán kocsmában ücsörögve szavazgatunk, hogy úgy nézzünk ki, mint egy párt. Szerencsére az elnökök hamar ráéreznek a politikusi lét ízére, és parádéznak öltönyben, mintha valakik lennének. Kivétel ez alól természetesen, akinek ez fizetett meló. Úgy már én is hajlandó lennék hülyíteni a sok faszt. Ilyen is van.
- És Morvai Krisztina?
- Na ne bassz. Ő aztán tényleg a fából-vaskarika. Egyébként következetesen Balónénak hívom. Ez is a szokásos agyrém: előveszünk egy Balónét, és a nemzetinek nevezett töketlen barmok rögvest rácuppannak… Ha 3 éve mondod valamelyik húgyagyúnak, habzó szájjal tiltakozott volna… Mert nincs következetesség. Ha holnap azt mondják, hogy Jézus magyarellenes volt, akkor őt is gyűlölni kell, egyik napról a másikra. Hát a faszt. Itt is látszik, hogy mekkora hiszékeny faszkalapokkal vagyunk felhígítva. Persze ezt nem a Jobbik vezetőire értettem. Nekik mindegy, csak folyjon a lé. Arra már nem is merek gondolni, hogy csak időhúzásnak vannak, hogy újabb 4 év teljen el majd tétlenül, várakozással, miközben a talajt is kilopják a talpunk alól. Ez már nem is a megélhetési kategória, hanem a hazaárulás. És meglehetősen zavar, amikor a kedves Krisztina „magunkfajtáknak” nevez bennünket, nemzetieket. Az én anyám nem volt a Rotschild-ház modellje, és nem házasodtunk egy visszataszító zsidóbolsevikkal, és ezáltal gyermekünk sem fajilag érintett. Szóval kérném a szánalmas repertoárból kihagyni ezt a jelzőt. Majd otthon a családnak, ha lehet.- Nekem úgy tűnik, rengeteg gyűlölet van benned…
- Igen, sajnos ez tény. Elmúltak a nagyszerű „szeresd az embereket” ideje. Aminek ideje van: tenni, odavágni, gyomlálni. De magam egyedül nem tehetem ezt meg. Mint mondottam: ostobákkal vagyunk felhígítva, akik a saját anyjukat is elárulnák, ha a pártvezető azt tanácsolja. Jó ég, az ilyen szarembereket megfojtanám. Légy önálló, légy gondolkodó ember. És ne papolj olyanról, amit csak messziről ismersz, lásd erkölcs, kereszténység és etika. Én legalább nem hazudok ilyenekről.
És beszélhetünk arról: egy jobbikos lételeme a siránkozás: nincs pénzünk, mártírok vagyunk, alulreprezentáltak vagyunk a médiában. Holott a faszt. Bármelyik nemzeti hírportált nyitod meg: a Jobbik megemlékezik cselőtepusztán...stb... Ömlik a PR, és meg is van az eredménye. Mondjuk azt, hogy hogyan sikerül tálib fanatikusokat nevelniük, azt nem értem... No persze valójában értem: ostoba embert nem nehéz "helyzetbe hozni"... Ja és lenne egy kérdésem: Bíber, az egyetlen igazi radikális a vezetőségben miért mondott le? És azután vajon kapott-e egy pár milliót a szegény éhező párt? És vajon Vona hová tartozik, amellett, hogy az első polgári kört ő alapította Orbánnal???
- Említetted Toroczkait és Budaházyt is…- Na persze, ők aztán a marha nagy ellenállók. Ez az amikor a saját egód rabjává válsz. Mert nem tudsz már egy ünnepi beszéd után hazamenni, mert akkor a kuruc azt írja, hogy gyáva szar vagy. Mintha számítana a jobbikos Novák véleménye. Mindegy. Szóval kötelező a balhé. Toroczkait nem értem, mert nem indult faszfejnek, bár a felmenői között van olyan, akit nem kívánnék a rokonságomba, de hát ugye következetesség, itt minden vezetőnk furcsa helyről jött, szóval egy ideje mintha elgurult volna a tablettája. Budaházy-t meg hagyjuk, egy utolsó ostoba fasz, épkézláb mondatot nem képes kiköhögni, azon kívül, hogy „gyerekek, a tegnapi verés, amit kaptunk, az győzelem tulajdonképpen”. Hát az apád fasza, te szerencsétlen márkaboltos.
- Jut eszembe Szegedi Csanád…
- Ja, igen, a srác, aki miskolci, de szegedi is és Ferencvárosban indul… Mik vannak. Mintha ismert név lenne a Jobbikos berkeken kívül… Ha lesz még időközi választás, akkor a nagy vezetőkön kívül lesz még kit indítani? Röhej.
- Van valami pozitívum is, vagy csak ugatni tudsz?
- Nincs semmi. Ezáltal nihilista liberális anarchista vagyok, aki már régóta gyanús a nagy orra miatt. Sajnálom.
- Van valami üzeneted az emberek felé?
- Persze. Legyen összefogás magyar és magyar között. Nem PÁRT és PÁRT között. Biztos gecire nehéz ezt felfogni, meg rohadt sértő, mert a nemzet csak a pártokból áll egyes ostoba faszoknak. A többire támaszkodom. És szeretnék bennük hinni. Ja, és a legfontosabb a gyermekem mosolya. Tiszta. Hol vagytok ehhez képest ti, nemzetiek? És hol vagyok ehhez képest ÉN? Sehol. Aki szart gyúr, annak szaros lesz a keze.
- Köszönjük ezt a riportot. Remélem sokaknak felnyitja a szemét.
- Nehogy azt hidd. Ez csak arra jó, hogy majd hétvégén lehessen miről tanácskozni a gyűléseken, és egységesen elítélni. Tényleg nagy szarban vagyunk.

2008. október 16., csütörtök

Műsorajánló

Október 18.-án szombaton 21 órakkor tűzi műsorára az M2, Huszárik Zoltán talán legszebb filmjét a Szindbádot. A film Krúdy Gyula azonos című regénye alapján készült és olyan színészek játékát csodálhatjuk meg benne, mint Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva vagy éppen Dajka Margit. A film számos díjat is nyert alkotójának, többek között:
  • Josef von Sternberg díj, Mannheim, 1972,
  • Evangélikus Filmközpont díja, Mannheim, 1972,
  • Különdíj. Atlanta, 1973,
  • Rendezés díja, Auckland, 1973,
  • Agis kupa, Milánó, 1973
  • A film 1972-ben idehaza elnyerte a Magyar Filmkritikusok Díját, a nagydíjat, az operatőri díjat és Dajka Margit megkapta a legjobb női alakítás díját
Huszárik Zoltán Szindbádja vitathatatlanul a magyar filmtörténet egyik legcsodálatosabb alkotása. Olyan csoda, amit mindenkinek látnia kell. Kiválképpen ebben az értékvesztett világban amelyben élünk.
Szindbád, a halálára készülő magányos szerelmes, aki hiába kergette a szerelem ábrándját képtelen volt egyetlen nő mellett lehorgonyozni. Öregen, egyedül, megfáradtan, a halálra készülve tér vissza azokra a színhelyekre, amelyeket fiatalon az életet habzsolva bebarangolt. Halálra készülve számot vet önmagával, a múltjával és a mellette szinte észrevétlenül elsuhanó élettel. Elsárgult fényképek, megöregedett ám szépségükből mit sem vesztett s hozzá mindörökkön hű maradó magukra hagyott szerelmek, mint megannyi elhagyott kikötő tűnnek újra fel barangolási során. Olyan ember emlékei ezek aki minduntalan hiába kereste kétségbeesetten a boldogságot, mert csak aprócska szertefoszló pillanatokra lelhette meg azt. Mire megkaphatta volna, mire átélhette volna, már indult is tovább kergetve délibábját a szerelmet. Sok-sok apró, ködbe tűnő állomás egy-egy szép pillanat, ami így megöregedve, magányosan már mit sem ér. Az ifjúkori szerelmek, akinek mind hűséget fogadott már nincsenek. Belehaltak a várakozásba, a bánatba vagy csak lemondtak arról, hogy valaha is visszatér. Szindbád eszmélése keserű eszmélés. Így az élet végén, a halál árnyékában magára maradt. A régi idők, az ifjúság csodái, végérvényesen elmúltak.

"Nem szeretem ezt a mai világot. Azt mondják "átmeneti idők". Csakhogy én nem kívántam "átmeneti időt". Arra sem emlékszem, hogy ezt az egész életet valaha kiköveteltem volna. Protekciót biztos nem vettem igénybe."

2008. október 14., kedd

In memoriam Huszárik Zoltán

( 1931 május 14. Domony - 1981. október 14. Budapest)




Munkái:

1959. Játék (vizsgafilm - rendező) -megtekinthető itt!
1963. Groteszk (vizsgafilm - rendező) -megtekinthető itt!
1965. Elégia (rövidfilm - rendező - forgatókönyvíró)
1967. Egy mentőorvos naplójából (rövidfilm - rendező)
1968. Ugye te is akarod? (rövidfilm - rendező)
1968. A dolgok eredete - művészet és mágia (TV. film - rendező)
1969. Capriccio (rövidfilm - rendező) -megtekinthető itt!
1969. Amerigo Tot (TV film - rendező)
1971. Tisztelet az öregasszonyoknak (rövidfilm - rendező - forgatókönyvíró)
1971. Szindbád (játékfilm - rendező -forgatókönyvíró - vágó)
1974. Zelk Zoltán műsora - Törvényt teremtő mesterek (TV film rendező)

1974. Holnap lesz fácán
(játékfilm -szereplő)
1975. Koplalóművész (kisjátékfilm -szereplő)

1976. A piacere
(rövid játékfilm - rendező)
1977. Lírai riport Kormos Istvánnal (TV. film -rendező)
1980. Csontváry (játékfilm- rendező)



Döntse el ön, milyen legyen az új kétszázas!

Vegyen részt Ön is az új kétszázas érme kialakításában! Azért, hogy mindenki által jól használható és természetesen kedvelt fémpénzünk legyen, a jegybank a jelenlegi forgalmi érméktől könnyen megkülönböztethető érmeterveket készített. Először fordul elő Magyarországon, hogy egy fémpénz képét azok választják ki, akik nap mint nap kézbe veszik: a legtöbb szavazatot elnyerő érmekép lesz az, amelyet 2009-ben a kétszázas érmén láthatunk majd.

Kérjük, jelölje meg az Önnek legjobban tetsző érmeterv sorszámát, majd kattintson a Szavazás gombra. Szavazni 2008. október 26-ig lehet.



(Forrás: Forint.hu)

2008. október 13., hétfő

Mire van szüksége Magyarországnak?

Nagy az öröm az MDF háza táján mostanság. Nem sokon múlt ugyanis, hogy megszűnik a parlamenti frakciójuk, miután először a Dávid Ibolyával szemben az elnökjelölti pozícióért egyedüliként elindulni merészelő Almássy Kornélt zárták ki a párból, majd pénteken önként kilépett Vas János is. Ezzel az MDF parlamenti képviselőcsoportja az előírt minimum tíz fő helyett, kilencre csökkent vagyis a feloszlatás szélére került, amennyiben ma éjfélig nem talált volna bárkit aki hajlandó beülni e díszes társaság közé. Almássy Kornél "elintézése" és legfőképpen annak módszere után, ez meglehetősen reménytelennek tűnt. Már-már a megszűnés fenyegette ezt a talpig becsületes, és konzekvensen ellenzéki pártot amikor ha nagy nehezen is, de rátaláltak emberükre. Nevezetesen Lengyel Zontán "független" képviselőre. "Egy, csak egy legény van talpon a vidéken."
Zoltán csatlakozását meg is indokolva eképpen szólott: "Magyarországnak erre van szüksége!" Nagyívű gondolatok ezek a "független" képviselő szájából. Petőfi vagy Deák sem mondhatta volna volna szebben. Ámbár, hogy e nagytudású haza bölcse ez esetben mire vagy esetleg kire gondolt, nos azt nem fejtette ki. Kár. Szívesen hallgattuk, sőt ittuk volna szavait. Ha lettek volna. De Zoltán nem csak rendkívül bölcs és szerény, hanem módfelett szűkszavú is. "Sok beszédnek sok az alja." tartja Zoltán képviselő úr. Kicsit talán még lámpalázas a szentem. Szoknia kell még a közszereplést. Majd belejön. Ám nem árt összekapnia magát e téren, mert ki tudja két év múlva is benn lesz-e a Parlamentben Lengyel úr és frissen választott pártja. Azt azonban, hogy valóban erre volt-e szüksége az országnak nevezetesen, hogy egy megélhetési politikusnak köszönhetően az MDF továbbra is a Parlamentben koptassa a padsorokat, véleményem szerint igencsak fenntartásokkal kell kezelni. Egy-egy ilyen nagyívű, a Haza nevében tett, kijelentés előtt nem ártana megkérdezni magát az országot. ha már a nevében nyilatkozunk. Mert, hogy sokmindenre szüksége van az tény. Egy, a haza felemelkedéséért tenni akaró és tudó politikusra mindenképpen. S, hogy ez Lengyel Zoltán szerint nem lehet más mint ő maga? Nos ezt rajta kívül nem sokan hiszik. Mint ahogy azt sem, hogy erre a régi fényétől igencsak megkopott MDF-re lenne szüksége.

2008. október 11., szombat

Gyűlöletkeltés


"Matthew Ian Saunders és Daniel Alexander Diaz egy harmadik fiatalkorú társával együtt vasárnap hajnalban graffiti gyakorlatokat végzett a Maryland állambeli Baltimore Hebrew Congregation és Beth Tfiloh zsinagóga falainál.

A három antiszemitizmusra vágyó zsidó aktivista horogkereszteket és egy fura bajszos osztrákot éltető feliratokat fújt több méter hosszan a saját zsinagógájuk falára.

A feltűnően ravasz zsidók az épület dávid csillagos bejáratánál parkoltak le járó motorral, és a nagy munkában nem vették észre, hogy egy családi összejövetelről haza ballagó rendőr felírja az éppen távozó kocsijuk rendszámát.

Így amikor Andrew Busch rabbi felháborodottan hívta a sheriffet, hogy antiszemita ismeretlenek meggyalázták a zsidók imádkozóhelyét, Michael Hill ügyeletes tiszt az esetről már korábban jelentést tett szemfüles kollégáját küldte ki helyszínelésre, akinek az volt az első kérdése, hogy ez és ez a rendszámú gépjármű kinek a tulajdona.

A társadalmi, vallási békességet és toleranciát hirdető, a Tégy a gyűlölet ellen c. Magyarországról indult nemzetközi mozgalom amerikai élharcosainak tekinthető zsidó úriemberek beismerték tettüket, és jelenleg a megyei fogdában várják, hogy a haverok még a tárgyalásuk előtt összeszedjék a zsinagóga tagjaitól a fejenként 50 ezer dolláros óvadékot."

(Jack Corn - Szent Korona Rádió)

2008. október 7., kedd

Tóra-teleregény a Budapest TV-n



Új sorozatot indított útjára, a keresztény értékrenddel eddig sem vádolhatott Budapest TV. A zsidó újévre időzített sorozat témája mi is lehettett volna más, mint Mózes öt könyvének a Tórának a bemutatása. A sorozat százötven részes, és minden egyes nap - a zsidó vallást figyelembe véve, szombaton és vasárnap természetesen szünetel a matiné - egy- egy, közel tízperces elmélkedést láthanak az érdeklődők a Tóra egy-egy fejezetéről. S, hogy kellőképpen tápláló szellemi betevővel legyünk ellátva, minden epizódban egy - egy lényeges mondatot ki is emelnek, amit részletesen, a gyengébb szellemi képességűek számára is megérthetően elmagyaráznak. A műsorban olyan jeles személyek segítenek bebarangolni Mózes öt könyvének labirintusát, mint Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi és Raj Tamás nyugalmazott főrabbi. Ez mindenesetre megnyugtató. Örül az ember szíve, amikor megtudja, hogy ezt a rendkívül sokak által várt sorozatot autentikus, hozzáértő mondhatni szakemberek vezetik. Arról nem is beszélve, hogy mindezt az örömhírt, ezt a huszonegyedik századi csodát - ha nem is maga Mózes hozta le közénk - Erdei Grümwald Mihály, a Budapest Televízió szerkesztője jelentette be. Így első olvasatra ő is autentikus személynek tűnik. Nem kis öröm ez ebben a rohanó világban. Ahogy azt az egyik műsorvezető Schweitzer József is megjegyezte " az élet nagy célja a Tóra, azaz Mózes öt könyvének megismerése, amelynek tanításait minden emberhez el kell juttatni." Gondolom itt a saját nevében beszélt, ami az élet legnagyobb céljait illeti, ámbár azt el kell ismerni, hogy fontos dolog a Tóra megismerése és megismertetése. Csodálatos küldetés és nagy érdeklődés lehet iránta ebben az országban. Kijelentésének folytatása is ezen a fenkölt ösvényen haladt tovább miszerint, "a Tóra a zsidó nevelés alapműve, az erkölcsi tisztaság tudománya, amellyel a gyermekeknek útmutatást kell adni az élet kérdéseiben." Újabb örömhír, kedves gyerekek. Ha már unjátok a sok bugyuta rajzfilmsorozatot és agyament szereplőit, akkor itt a Tóra. Tanuljatok egy kis jómodort, felebaráti szeretetet. Habár abban, amit ebből tanulnak, (a palesztinokkal való bánásmódot és más -nem zsidó- embertársaikhoz való hozzáállást figyelembe véve,) azt hiszem nem lesz sok köszönet.
Egy szónak is száz a vége, újabb fejezettel bővült a zsidóságot érintő atrocitások és kirekesztések sorozata. Nem is értem, hogy tudnak még ebben az országban élni egyátalán. Itt ahol úton-útfélen támadják őket. S, hogy a mózesi erkölcsökre, a bosszúálló Istenre, a "szemet szemért, fogat fogért" filozófiájára, a "kiválasztott nép" felsőbbrendűségét hirdető tanokra, az állandó lekiismeretfurdalást éreztetni kívánó "üldötetett nép" toposzora közel 9.5 millió magyar nem kíváncsi? Nos, az az ő bajuk. Majd elkapcsolnak egy másik csatornára. Ám ha mindezt szóvá teszik mondván, hogy ez itt még mindig Magyarország, egy több mint ezeréves kersztény állam, nos akkor megnézhetik.
Magukat.

2008. október 6., hétfő

Elvonultak a magyar tarkák


Túl vagyunk ezen is valahára. Ahogy azt várni lehetett, Gyurcsány Ferenc még a szervezők kifejezett kérésének ellenére is részt vett a kirekesztés elleni, tiltakozó vonuláson. No de az már legyen a szervezők baja, hogy a túlmozgásos miniszterelnök mégénkTomcat kifejezett kérésének ellenére sem volt hajlandó Klára asszonnyal gombát szedni. Ahelyett inkább részt vett a rendes heti egyszeri kirekesztés elleni tüntetésen. Igaza van. Egy vérbeli demokratának ott a helye nem a tűzhely mellett, a rotyogó gombapaprikást kevergetve. Orbán Viktor is lehetett volna olyan gerinces, hogy - ha már elsőnek aláírta az egyetértő nyilatkozatot- ott lépked mellette kéz a kézben. Na de Orbán hol volt? Tulajdonképpen mindegy is, mert az egész rendezvény úgy ahogy volt Gyurcsánnyal, Klárikával, a nélkülözhetetlen perecárussal együtt sem tudott 5000 embernél többet az utcára vinni.
A várva várt (szintén nélkülözhetetlen kelléknek számító) anyázós, utcafelgyújtós Budaházy Gyurkás, "hazafiak" vezette ellenállás azonban elmaradt. És ez talán még annál a teljes blamázsnál is nagyobb baj, hogy még egy vidéki búcsú céllövöldéjénél is többen állnak sorban, mint ahányan részt vettek az ösznépi prolivircsafton. Nem volt kődobálás, de még egy aprócska EU konform tojást sem vágott senki feléjük. Ez már valóban kudarcként értékelhető. Elvonultak csendben, visszhangok nélkül.
Nyomot sem hagyva az utókornak.

2008. október 5., vasárnap

Akik az életüket adták értünk...
Az aradi vértanúkra emlékezünk.



Aulich Lajos, Damjanich János, Desewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knezić Károly, Láhner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westenburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly,


Az aradi tizenhármak utolsó mondatai:


Damjanich János: Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.
Török Ignác: Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.
Aulich Lajos: Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot.
Vécsey Károly: Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.
Lázár Vilmos: Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.
Dessewffy Arisztid: Tegnap hősök kellettek, ma mártírok... Így parancsolja ezt hazám szolgálata.
Nagy-Sándor József: De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.
Schweidel József: A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.
Kiss Ernő: Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.
Láhner György: Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.

Poeltenberg Ernő:
Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.
Knézich Károly: Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.
Leiningen-Westerburg Károly: A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.

2008. október 4., szombat

Orbán üzeni, készen áll a cselekvésre!


Orbán Viktor szerint "a kiégett baloldallal szemben itt egy friss, tetterős, ambiciózus jobboldal, amely készen áll a cselekvésre." Ha nem sértődik meg a Narancsocs Úr, bátorkodnám megkérdezni, hogy tizennyolc évnyi "készen állás" után, ugyan mikor jön már el az az idő amikor végre cselekednek is? Lassan itt lenne az ideje.

2008. október 3., péntek

Tomcat megvilágosodása


Egy nappal a "mérföldkőnek" nevezett", a kirekesztés és erőszak elleni tüntetés előtt úgy tűnik, a szervező "magyar tarkákon" kívül a kóbor kutya sem lesz jelen a liberális heppeningen. Tegyük hozzá szerencsére. Ugyanis kezdetben arról volt szó, hogy jó szokás szerint ezt a felvonulást is ellentüntetés kíséri. Ám Tomcat (aki az ellentüntetést bejelentette) úgy tűnik megvilágosodott és, tőle szokatlan módon, visszavonta a felhívást. Sőt, arra kért mindenkit, hogy ha teheti nagy ívben kerülje el még a tarkák környékét is. Menejen inkább sétálni a családjával, nézzen meg egy filmet a barátnőjével valamelyik moziban vagy szedjen gesztenyét bánja is ő. Egy a lényeg, ne menjen még a környékükre se senki! Masírozzanak csak és sajnáltassák magukat, potyogatassanak krokodilkönnyeket a szellemi deficites miniszterelnökkel az élen. De szigorúan kizárólag magukban. Ne legyen ott senki, aki megzavarná őket ebbéli elfoglaltságukban - ha már ők nem mennek gesztenyézni - és bosszankodjanak csak a médiával együtt azon, hogy az egész haccacáré végül érdektelenségbe fulladt.
Úgy látszik Tomcat barátunknak is megjött az esze végre valahára és rájött, hogy az egész ellentüntetősdi, az egész felfordulásosdi tulajdonképpen kinek a malmára hajtja a vizet. Ki tud ebből (nem is kevés) politikai tőkét kovácsolni. Végre valahára megvilágosodott és rájött, hogy mindenki jobban jár, ha most kivételesen otthon marad. Budaházy "Szittyamagyar" Gyurka is inkább szedjen az erdőben, vagy lovagoljon ki a határszélre elmélkedni.
Gyurcsány meg vonuljon egymaga. Élén a csőcseléknek.

2008. október 1., szerda

Gyurcsány - Orbán egyetértés




Hogy van olyan ezen a világon amiben ez a két politikai fenomén egyetérthet, affelől eddig sem voltak kétségeim. Legfeljebb a konkrétumról, a közös nevezőről nem voltam ezidáig megbizonyosodva. Ezidáig. De háéla az égnek van két ügy amely mellé mindkét nagyágyú egyöntetű mellszélességgel kiáll. Öröm ezt hallani ebben a "megosztott" országban. Illő is volt, hogy éppen ők mutassanak jó példát és végre közösen kiálljanak egy olyan ügy mellett, amelyet mindketten fontosnak éreznek. És most bizonyára mindannyian valami nagy, valami szent, valami erőremutató, mind a nemzet, mind az egyes ember számára hasznos és kiemelkedően lényeges kérdésre gondolnak. Ebben az esetben sajnos ki kell ábrándítani mindenkit aki valami nagyívű deáki célokra gondol.
Az első ügy amely mellé mindketten egy emberként odaálltak az a "Tarka Magyar" nevezetű civil kezdeményezés. Hogy ez tulajdonképpen mit takar azt nehéz lenne megfogalmazni. Igyekszek idézni a felhívásukból, hátha azzal közelebb jutunk a megoldáshoz. Ezek szerint ez lesz (október 4.-én) a rendszerváltás óta megrendezett "legnagyobb pártfüggetlen tömegdemonstráció az erőszak és a kirekesztés ellen." Ahányszor ezt már hallttuk. Újabb semmitmondó, csupán a médiának szóló hisztériakeltés arról, hogy ebben a "kurva" országban" nem lehet élni az állandó fenyegetettségtől és az üldöztetéstől. Lassan minden hétre jut egy demonstráció az erőszak és a kirekesztés ellen. Derék dolog, de mégis vannak kétségeim affelől, hogy mindezvalóban nemes célt szolgál-e vagy nem több, mint egy újabb gumicsont amin a média és a béka segge alá hülyített fogyasztói rágódhatnak. Továbbá szinte mérget vennék rá, hogy ez esetben sem az iskolákban már-már mindennapossá váló tanárverésekről, az Olaszliszkán agyonvert tanárról, vagy az ezekhez hasonló esetekről lesz szó. Miért is lenne...
Nos ehhez a civil kezdeményezéshez csatlakozott Orbán, Gyurcsánnyal egyetemben. Ebben bizony egyet tudnak érteni. És még másban is.
Bizony-bizony a cikk begépelésekor már beköszöntött a zsidó újév. Ez pedig olyan, de olyan fontos esemény, amelyről mindkét politikusunknak (Gyurcsánynak és Orbánnak) külön - külön meg kellett emlékeznie egy-egy köszöntő levélben a zsidó hitközségek vezetőinek. Ebben is egyet tudtak érteni. Hiszen ezek rendkívül fontos dolgok a nemzetre nézve. Jó tudni, hogy a legfontosabb dolgokban egyet tudnak érteni. Köszönjük.