Dsida Jenő
(1907. május 17. – 1938. június 7.)
Drótok között
Hálózó drót felett
megakadt testemet
nem veszik észre.
Áramtűz aranyoz,
rángat és villanyoz:
nem veszik észre.
Vergődök, remegek,
mint lázas betegek:
nem veszik észre.
Mélységes rögökre
vérezek hörögve:
nem veszik észre.
Ordítok, mint a vad
mindenki elhalad,
nem veszik észre.
...Símulok, hallgatok,
kinyúlok, meghalok...
Nem veszik észre.
Megbocsátod-é?
Szél vagyok.
Megbocsátod-é,
hogy port híntettem égszínkék szemedbe?
Nap vagyok.
Megbocsátod-é,
hogy leperzseltem hófehér karod?
Ősz vagyok.
Megbocsátod-é,
hogy ingválladra tört levelet szórtam?
Fű vagyok.
Megbocsátod-é,
hogy megcsiklandtam rámtipró bokádat?
Víz vagyok.
Megbocsátod-é,
hogy áztattalak forró könnyesőben?
Árny vagyok.
Megbocsátod-é,
hogy véletlenül arcodra vetődtem?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése