Munka helyett fenyegetés

Mint arról már korábban is beszámoltunk, Monokon a polgármester megunta, hogy a semmittevésért fizessenek ki segélyt a "rászorulóknak". Ez sajnos nem országos tendencia, de mindenképpen üdvözlendő kezdeményezés. Hiszen mi jogon vesz fel pénzt az, aki azért tulajdonképpen semmit sem tesz? Arról már nem is beszélve, hogy azt a pénzt, amit az adózó és ebből kifolyólag a dolgozó emberek járulékaiból csak úgy felvesznek, még véletlenül sem arra költik amire kapják. De ez sajnos már bevett gyakorlat a cigány társadalom részéről. Segélyért sorba állni tudnak. Sírni, hogy nincs mit enni azt tudnak. Akkor bizony nagyon tudnak hivatkozni arra, hogy ők milyen szomorú és hánytatott sorsúak, de ha ne adj isten arról lenne szó, hogy ezért valamit tenni is illene, hiszen azt gondolom ez az elvárható minimum, akkor nagyon csöndben vannak.
Ezt unta meg a monoki polármester és döntött úgy, hogy a segélyt sajnos csak akkor lehet megkapni, ha ezért cserébe dolgozik is valamicskét az "elnyomott" kisebbség. Hozzátette, tisztában van természetesen azzal, hogy ezzel szembe megy a jelenlegi törvényekkel, de már nem tudja tovább nézni, hogy egyesek pusztán a segélyekből vegetáljanak, méghozzá nem is rosszul. Továbbá, teljesen jogosan, felháborítónak tartotta azt is, hogy a számukra kiutalt támogatás nem jut messzebb az első kocsmánál. Felháborító, hogy ez a véleményem szerint teljesen jogos változtatás miszerint segélyt csak az kaphat aki ezért tesz is valamit, jelenleg jogszabályokba ütközik. Felháborító, de nem meglepő egy olyan országban, ahol a bűnözés, a semmittevés jövedelmezőbb, mint az ha valaki becsületesen dolgozik.

Törvénybe ütközik az, ha a segélyek folyósítását munkához kötik? Ez már a teljes abszurdum. Józan ésszel teljességgel felfoghatatlan. Nem az lenne a normális, ha legalább közmunkát végezne az aki dolgozni nem, de segélyért sorba állni azt hajlandó? Nem ez lenne a normális? Mindezek ellenére nem voltak kétségeim affelől, hogy ez az intézkedés majd nem lesz mentes a felhábotrodásoktól, igaz egy normális országban nemhogy felháborodás, hanem egyönetű elismerés fogadná. Bocsánat, egy normális országban sor sem kerülhetne ilyen intézkedésre, mert egy normális országban teljesen magától értetődik az, hogy semmit sem lehet ingyen -pénzt meg pláne-, pusztán azért megkapni mert valakinek csípi a szemét a munkának még a puszta gondolata is. Normális országban. Nálunk azonban az a teljesen normális, hogy a cigány társadalom, már attól is szélütést kap, ha valakit dolgozni lát, nemhogy ő végezzen bármiféle fizikai munkát. Számukra az körülbelül annyira elképzelhetetlen, mint elsajátítani azt a normát amit a többségi társadalom elvárna tőlük. Számukra - hála a politikai "elitnek"-, a láblógatás a semmittevés életforma. A munka meg messziről kerülendő. Félnek tőle, mint ördög a tömjénfüsttől. Már a gondolatába is belebetegednek.

A segélyből ők tökéletesen el tudtak tengődni azon a szinten, ami a kutúrájukból fakadóan megfelelő életszínvonalnak mondható. Sőt, néha még jobban is, hiszen ott ahol még az angol WC is körülbelül annyira ismeretlen fogalom, mint Etióp gyereknek a marhalábszár roston, ott abból a pénzből, amit a semmittevésért kapnak királyi körülmények teremthetőek. Minek akkor dolgozni, amikor még honfitársuk Caramell, (azon szerencsések kedvéért akik nem ismernék a szerencsétlent, elmondom, hogy ő egy énekes) is kijelentette, hogy alkalmatlan a fizikai munkára. Segélyből élni tehát lassan a cigányoknál életforma lett, és ha valaki munkára próbálná kényszerítnei a társadalmon piócáskodó réteget, hát megnézhetné magát. A jogvédőktől, a tagbaszakadt cigányig, mindenki igyekezne jobb belátásra bírni.

Ezt igyekezett a monoki polgármester is megtenni. Következménye? Halálos fenyegetések tucatját kapja telefonon, amiért szeretett volna leszámolni ezzel a teljesen irracionális helyzettel, hogy segélyeket osztogassanak potyára azoknak, akiknek eszük ágában sincsen dolgozni. Gondolta, magától értetődő az, miszerint segélyt csak munkáért cserébe lehet kapni. Az. Teljesen normális lenne, egy normális országban. Itt azonban halálos fenyegetés jár érte.